Megjöttek Éváék, és jelentették, hogy a hidegfrontot
megelőzték, de csakugyan várható megérkezte. Lám, immár kihagyhatatlanná vált
az időjárásról való, csaknem folyamatos társalgás. Olyan ez is, mint a saját
egészségünk. Ki beszél arról, hogy milyen az anyagcseréje, milyen a keringése,
amíg szíve szabályosan ver, emésztése is megfelelő. Beszélni akkor kezd róla,
mikor mindezt elvesztette, vagy erősen kifogás alá esik egyik-másik
életműködése. Kit érdekel a szabályos négy évszak? Persze Hydnt és Vivaldit. De
amikor állandósul a túl erős UV sugárzás, amikor tíz fok különbséget jelent, ha
süt a nap vagy felhő takarja, amikor negyedóra elég ahhoz, h a csillapítatlan
napsugárzásban leégjen a bőröd, akkor beszédtéma lesz az időjárás, a huzat, az
árnyékolástechnika, a légkondi és mindennek a kozmetikázó jellege, hiszen
mindez kevés, túlságosan is az a túlélési esélyeket tekintve.
Előkerült, hogy nekem találták ki a jura-hegység klímáját. Szinte mindig hűvös
van. Most. Mire odaérek, lehet, hogy fordul a helyzet. Ott kibírhatatlan, itt
mérsékelt. Pillanatnyilag olyan az időjárás, mint az ingadózó vérnyomás. Nehéz
kezelni, mert nem tudod, mikor megy föl, és mikor zuhan le. Ugyanígy a
szeszélyes évszakok azt csinálnak, amit akarnak, nehéz ellenük védekezni, különösen
is nehéz megzabolázni a folyamatokat: egyszerűen irányíthatatlanok. Mi lesz, ha
megáll a Golf-áramlat? Ki tudja? Mi lesz, ha megfordul, és a sarkok felől kezd
áramlani a Mexikói-öböl felé. A föld pólusai nem mindig ott voltak, ahol
jelenleg. Változik-e az iránytű jelzése, ha elmozognak a pólusok időjárást
tekintve, mi van, ha a föld tengelye valamilyen hatásra kibillen megszokott
egyeneséből? Ki tudja?
Észre kellene már térni, és ráhagyatkozni arra, akiről így szól a nóta szövege: „a föld, az ég, a világ mind az Ő szent kezén…” Mondják, hogy az indián törzsek hiedelemviláguktól megerősítve nagyon együttműködők voltak a természettel, és a Teremtőjével. Tisztelettel bántak környezetükkel, nem kísértette meg őket a minden határon túli fejlődés őrülete. Nem is akadt komoly problémájuk élőkörnyezetükkel.
Utánozzuk őket. Ez azzal indul, hogy elcsodálkozunk a
természet szépségén és a bioszisztémák önszabályozó rendszerén. Megpróbáljuk
megérteni, és megkímélni saját erőszakos beavatkozásainktól, amennyire csak
rajtunk áll. A többi megadatik hozzá.
Utolsó kommentek