Mickey webnaplója

2. Ma reggel egyik rádióállomás híreit hallgattam. Egy újságcikkre hivatkozva közlik, hogy piszkos politikai kampányra készül a baloldal. Engem ez gyakorlatilag nem érdekel. Soha nem választottam még politikai plakátok győzködése alapján, és borítékolom – nem is fogok. Elvileg érdekel, mert jól mutatja a mefisztói alku lényegét. Adva egy szakmailag kifogástalan gárda, mely csakugyan szakértője a befolyásolásnak. Mivel abszolút felkészült – a maga módján – igen színvonalasan fog munkájához, hogy bebizonyítsa, a fehérről, hogy fekete, a jobb a bal, és megfordítva, és egyáltalán, aki normális, az azokra szavaz, akit tálcán kínál nekik a legszebb színekben. Nem beszélek össze-vissza. Göncz Kingát többször láttam a tévében, mint szerettem volna. De olyan szépnek soha nem láttam, mint az EU-választások óriásplakátján. Nem is láthattam.

A lényeg: A szakértők hatalmas pénzért dolgoznak, mert hiszen tudásuk profi, felkészültségük, stiláris eszköztáruk, fogalmazási készségük, grafikusaik stb. ugyancsak. Ez teljesen érthető okokból nagyon sokat ér. Amikor tehát magasra teszik a taksát, szakértésüket fizettetik meg: munkájukat, mely sokat ér. De ha eredményes, akkor csak az általuk favorizált réteg prosperál. A társadalom esetleg egyáltalán nem, sőt. Jól mutatja ezt az utóbbi hét év. Ekkora csődtömegre még az ükapám ükapja sem emlékezik, ami itt van káosszal párosulva.
Ha ezt is tekintetbe veszem, már nem olyan jó a szaldó. A jó reklám eredménye lett a „megveszlek kilóra” elv érvényesülése.
Azért is foglalkoztat ez az elvi kérdés, mert többen említették – egymástól függetlenül –, hogy milyen jó reklámszlogeneket tudnék gyártani. És????
Szent-Györgyi Albert mesélte, milyen jó érzéssel töltötte el az a tudat, hogy az általa felfedezett C-vitamin csak és kizárólag jó célra fordítható. Ez a jó érzése addig élt benne töretlenül, amíg el nem került egy német haditechnikai gyárba, ahol az U-Bootok gyártói büszkén mesélték, hogy a legénység hónapokig bevetésben lehet, mert nem kapnak skorbutot a C-vitaminnak köszönhetően. A jó céllal kapcsolatban nem árt óvatosnak lenni. 
Ma a Mester ezt mondaná: Ha értelmed bűnre csábít, verd ki magadból. Jobb neked „ész nélkül” üdvözülni, mint „okos”-an az örök magányba süppedni.