Mickey webnaplója

Ma el kellett volna olvasni egy harmadik füzetnyi könyvet véleményezés miatt, de elmismásoltam.
Ma sétálnom kellett volna, de nem tettem, helyette több ízben bevásároltunk.
Ma is kellett volna fényképeznem, de nem tettem, más valakinek a fotókiállítását tekintettük meg.
Séta helyett játszottam egy kicsit elektromos orgonán.
Olvasás helyett vásároltunk egy fürdőszoba szekrénykét.
S mint említettem, a fotózás helyett máséit tekintettük meg.
De nem bánom, mert
olvasni holnap sem lesz késő,
a mosdó alatti térségben eddig nem volt szekrényke, s mostantól lesz,
s a fotótémáim is mintha fogyatkoznának. A levelek bár mind más, mégis – lényegüket tekintve – azonos mondanivalót, tartalmat, látványt hordoznak.
Még este ugyan pótolhatok valamit: portrékat készíthetek korombeli társaságunk tagjairól.
Tehát megvettünk egy lapra szerelt szekrénykét, majd kicsit nehéznek ítéltem, de hoztuk haza boldogan. Kibontva vettük észre, hogy ez biz nem fér a mosdó alá. Mert nem az, amit kértünk. Nosza kocsiba be, vissza a feladóig.
A csere ügyintézése közben egy Back and Decker-installáció előtt álldogáltunk. Volt ott az ipari ollótól kezdve üvegvágóig mindenféle szerszám és kisgép. Valamikor ezek teljesen lázba hoztak, elvarázsoltak, mert szerettem munkálkodni a célszerű és okos szerszámokkal. Megszereltem a kerékpárt, összeállítottam a polcot, stb, stb. Egyik leghasznosabb ajándékot Tücsitől kaptam karácsonyra ifjú házas korszakunkban. Egy műszerészsatut. Megdolgoztattam abban az időben és később is.
Ma nem izgat a popszegecselő, sem a lombfújó masina. Nem érdekel a szöghúzó kalapács, sem a sarokcsiszoló.
Még ha használnám is, kihasználni már egyiket sem tudnám. Ha kezembe akad egy célszerű szerszám, még elboldogulok vele, de hiányzik belőlem már az indíttatás, hogy holnapra, mit holnapra, mára megforgassam az egész lakásunkat.
Inkább írtam róluk.
Végül: ne felejtsétek el visszaállítani egy órával  vekkereiteket. Nekem sikerült mind a tizet.