Mickey webnaplója

Hiszek, Uram, segíts hitetlenségemen!
Remélek, Uram, segíts reménytelenségemen!
Szeretlek, Uram, segíts szeretetlenségemen!
Ha skálán ábrázolom, az isteni erényekhez kötődésünket, 0 és 1 között táncoló értékeket kapok.
A Márknál szereplő evangéliumi jelenet egy az epilepszia tüneteit felvonultató megszállott fiúról szól, akit csak Jézus tudott meggyógyítani. Rövid párbeszéd alakul ki a fiú apja s a Mester között: Ha van valami lehetőséged rá, szánj meg minket és segíts rajtunk – így az apa.    
Ami a lehetőséget illeti, minden lehetséges annak, aki hisz – válaszolja Jézus.
Az apa fent idézett mondata szerint hite nem volt 0, mert akkor elismerte volna, de 1 sem, mert akkor nem kérte volna Jézus segítségét ahhoz, hogy hitét erősítse.
0 az ateista hite, ha van egyáltalán ilyen ember. Persze, van, veted ellene, és igazad is van, de mondják, hogy a zuhanó repülőgépen már nincs ateista, sem a süllyedő hajón. Azért isteni erény a hit, mert egyedül Jézusnak volt a hite 1, azaz 100%-os. Tettei és hite teljes fedésben voltak egymással.
Mi hiszünk, mint a vízen járni kívánó Péter, és kételkedünk, mint a hullámok tarajától megriadó Péter.
A három nyitó mondat közül a két utóbbi az én betoldásom.
A teljesen reménytelen, ha van ilyen, kapja a 0 értéket. Ki reménytelen teljesen? A végső kétségbeeső, akinek senkihez és semmihez nincs bizalma. Ez öngyilkos mentalitás a javából.
1 körüli értéket kapnak az ártatlan gyermekek, akik teljes bizalommal tekintenek felnőtt hozzátartozóikra az első csalódásokig. Ugyanígy ekörüli értéket képviselnek a jegyesek, akik mindent a másiktól remélnek, akik az önfeledtségig mindenben teljes bizalommal függnek a másiktól. Egyet a Mester kap, aki a Getszemáni-kertben is teljes reménységgel fordul az Atyához: Ha lehet, vedd el tőlem ezt a kelyhet, mindazonáltal ne az én akaratom valósuljon meg, hanem a Tiéd.  (Ezt követően erősítik meg az angyalok.)
A 0 szeretet ördögi: lényege a gyűlölet, a tagadás, a széthúzás és az ellentmondás, a rombolás. Teljes szeretete az Istennek van. Ő az 1. Egy a háromságban, egy az önkiüresítésben. Isten maga „a szeretet” (1Jn 4,9), aki „úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örökké éljen”. (Jn 3,16) Továbbá: „nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért”. (Jn 15,13)
Ha önmagunkba nézünk, igazságosan be kell látnunk, hogy 0 és 1 között lavírozunk hitben, reményben és szeretetben. Most Isten fiainak hívnak, és azok is vagyunk.
Reménykedjünk benne, hogy azok is maradunk. Ha tetteink ráerősítenek erősödő hitünkre, akkor megmaradunk a szeretetben, s egyre közelebb kerülünk ahhoz, Aki maga a Szeretet.