Ez nem elírás. Jelenleg három család dughatja össze sütnivalóját egy-egy kérdés megbeszélésekor. Ugyanennyitől jöhet egy-egy jó ötlet, hogy mit, hogyan tegyen.
Mindenképpen el akarom mondani, hogy létszámunk nem tud maximálisan jelen lenni. Ennek számos oka van. Főleg az, hogy felnőttek gyermekeink, s munkahelyük más időszakokat tekint számukra kötelezően ott-töltendőnek.
Mica eddig egyáltalán nem tudott jelen lenni, Tamásék később csatlakoztak, Kati és Robi csak két napra ugrottak le, és menniük kell. Elvi egy esküvő után csatlakozik Micához, hogy együtt jöjjenek ide. De addigra Katiék nem lesznek már jelen.
Ma mindenesetre Kati többszöri nógatására mindkét fiatal család rászánta magát, hogy tartalmas délutánt töltsön el a Salföldön. Hej, ha nem lenne ez a forróság, talán magam is nekibuzdultam volna, De így… inkább a konyha hűvösében egy sör és egy forgó ventilátor árnyékában próbálom összeszedni gondolataimat.
Napok óta le akarom írni, hogy idén augusztus 11-én csípett meg először szúnyog. Igaz, azóta elég sok. Estefelé elő-előjönnek. Aztán azt is rögzítenem kell, hogy Éváék polgári esküvője alkalmával tegnap este sütögettünk, különféle minőségű grillkolbászokat eddegéltünk, hozzá pálinkát, pezsgőt és sört iddogáltunk. A gyerekek is jól érezték magukat. A két gyerekcsapat katalizátora Estelle. Jelekkel megérteti magát a felépült Blankával, de többször megvigasztalta, felvidámította Ágostont is. Hol megcsiklandozta, hol keksszel kínálta. Sokat játszanak együtt, és jól megértik egymást.
Ahhoz, hogy a Badacsonyra felmenjenek a nagyobbak, kicsit hűlnie kellene a levegőnek, mert nappal rizikós a meredeken valós mászás, hajnalban meg rendszeresen alusznak. Még egy hetet töltünk együtt. Jó ez az össznépi megmozdulás, mert az egyes családokon túlmutató értékeket hoz elő, vonultat fel, és az összecsiszolódás minden tagnak a javára válik. Egymást kölcsönösen gazdagítja. Úgy csiszolódunk, mint a kavicsszemek. Hol karcolódunk, hol simogatjuk egymást, de egyre gömbölyűbb a társaság. Igaz, hogy a gömbölyűségről Tücsi naponta gondoskodik. Elég bőséges a kaja.
Nem tudom, hány alkalommal sikerül még megszervezni a „klán találkozót”, de eddig valamennyiről az előzőekhez hasonló véleményem alakult ki. Ha később közös nyelven megértik egymást az ifjabb generáció tagjai, még sokszor egymás hasznára lehetnek.
Ma hallottam, hogy tízezer euróért jelenleg dél-olasz falvakat kompletten meg lehet vásárolni. Kihaltak, elnéptelenedtek, annyira nincs gyerek, hogy senki nem kíván ezekben a falvakban érni. Félelmetes.
Jelenleg itt még nem ez a helyzet, de hogy mit hoz a holnap, nem tudom.
Más.
Sok szép fotó készül helyben részben a társaságról, részben a hely adta témákról. A net-hozzáférésünk viszont korlátos. Állandó, de lassú, ezért a képfeltöltések váratnak magukra. Ám ami késik, nem múlik.
2011.08.15. 07:45 emmausz
Hogy nekem mennyi eszed van!
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr315169484
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek