Mickey webnaplója

Tegnap este úgy feküdtem le, hogy – bár elég sokat időztem a PC előtt [mögött? … nézőpont kérdése] – nem írtam posztot.
Ma reggel megnéztem az utolsó bejegyzés dátumát. Meglepve tapasztaltam, hogy mégis írtam. Ennyire meleg van, vagy ennyire megöregedtem.
Mellettem szól a rádió, benne a reggeli zsolozsma.
Többek között idézi az Evangéliumnak ezt a szakaszát: „Menjetek és tegyetek tanítványommá minden népet, kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”    
Korunk embere erőteljesen individuális.
Nem szereti a megmondós embereket. Nem bízik, csak önmagában.
Pál pedig még konkrétabban fogalmaz: „Állj elő az Evangéliummal, akár alkalmas, akár alkalmatlan.” (2Tim 4,2) 
De kiknek szól ez?
Akiktől a megkeresztelést kéri a Feltámadott?
Akkor ez nem egészen mi vagyunk, akik csak szükséghelyzetben…
Szükséghelyzet volna? Költői a kérdés. Mégis van egy nekem tetszőbb megfogalmazás:
Nem tanítókra, hanem tanúságtevőkre van szüksége korunknak – emlegette a közelmúltban
az egyik pápa, tán VI. Pál.
Ez is alternatíva.
„…Úgy világítson a ti világosságotok az emberek előtt, hogy jó tetteiteket látva magasztalják Mennyei Atyátokat.” (Mt 5,16) Ez utóbbi a hegyi beszédben hangzott el, ahol a Mester „úgy tanított mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók és a farizeusok.” (7,29)
Akinek szeme van olvassa el, akinek az olvasottakhoz van affinitása, tegye magáévá.
PS.: Ma megtaláltam a zsolozsma-generátort, „az imaórák liturgiája” c. honlapot a neten. Akinek valamit jelent a zsolozsma, annak ezután nem kell előre-hátra lapozgatnia a könyvben. Ha rákattint a webhelyre, a tárgynap anyagait olvashatja el mindenféle keresgélés nélkül.
Jó kezdeményezés ez és szellemes megoldás.