Mickey webnaplója

Valamikor számomra akkor kezdődött a tavasz, amikor átvizsgálás és pumpálás után kitoltuk a cangákat (akkor még bringa és drótszamár, esetleg kecske volt a nevük), nyeregbepattantunk, és kezdtük róni a kilométereket. A kerekek surrogása hallatszott a nedves gyalogösvényeken, no meg a nyergek nyikorgása. Utóbbi ellen nem sokat lehetett tenni. Valahogy a két spirálrugó képtelen volt csendben maradni (hol van már a rugós nyereg!). Hangot adott még a lánc, és szinte mindig a sárvédők pálcái. A magyar bringákat még ma is megismerem hangjukról, még mielőtt felbukkannak látómezőmben. Máshogyan nyekeregnek, mint ezek a maiak. Más a mostani shimano-racsnik halk nesze.
Mint már korábban megírtam, nekem a tavaszt a bicikliköpenyek jellegzetes gumiszaga hozta meg, melyet a szél az orromba csapott kerekezés közben. Ehhez ugyanis tavaszi hőmérséklet szükségeltetett. A tavaszi hőmérsékletből jelenleg kb. 10 fok hibádzik. Az imént az erkélyen 10 C fokot mutatott a hőmérő.
A rigókat persze ez nem zavarja. Legalább két hete itt énekel az egyik hím, tudjátok, az, amelyik tavasz táján évek óta a szovjet himnusz elejét fújja. „Szövetségbe forrt sza-szövetségbe forrt sza”-… ism. iksszer. A rigó a dallamot ismeri, a szöveget csak azért írom, hogy képben (dallamban) legyetek, mit is ismételget ez a boldogtalan. Ezek szerint eddig eredménnyel hárította a macskák támadásait.
A tegnap elemzett könyv igen hosszú, így hát nem kell törnöm a fejemet azon, hogy mit is kellene olvasnom. Egyféle, eddig számomra kevéssé ismert magatartásformával ismerkedhetek meg a Naplóból. Pontosabban egy igen karakteres és határozott értékrenddel, melynek ellenáll a világ, s mintha ez a folyamat erősödne is korunkban.
A főhős, Faustyna sokat imádkozik – többek között – hazájáért, Lengyelországért. Majd 1938-ban elhuny. Vajon tudott-e valamit a Lengyelországra váró sorsról s a világ sorsáról? Ráérezhetett-e Katin borzalmaira?
Nem tudom. Megtette, amit ember tehet az Isten országáért. A többi meg nem az ő dolga. Az is felrémlett, hogy Karol Wojtyla életszemléletére vajon mekkora hatással lehetett ez az olvasmány, amelyből a jó nővér misztikáját ismerhette meg. Mindenesetre mindketten igen elkötelezett szentek lettek.
Minden mindennel összefügg. Az ő példájuk is ezt igazolja.
Faustyna elmerül az imádatba, Wojtyla megismeri életművét, utóbb krakkói érsek, majd pápa lesz, meghirdeti az egész világnak az irgalmasság megünneplését.
Boldoggá avatja Faustynát.
Őt pedig  XVI. Benedek.