Mickey webnaplója

Ma három eseményre gondolok: 
- 50 éve ezen a napon nyitotta meg az azóta Boldoggá avatott XXIII. János pápa a II. vatikáni zsinatot,
- ma indította el a Hit Évét XVI. Benedek pápa,
- Micáék munkacsoportja pedig a fiatalokat önkéntes munkára mozgósító nemzetközi rendezvénynek a magyar részét: „72 óra kompromisszum nélkül” címmel. Lényege, a vállalkozó fiatalok ezrei a hét végén azt a munkát végzik el, amire felkérést kapnak.  
ad 3. Az utóbbiról nem sok mondandóm van. Napok óta alig látjuk fiunkat, mert a szervezés egyik kulcsfigurája. A nyitás estefelé lesz az Erzsébet téren a Belvárosban (az „ideiglenesen” korábban Engels térnek nevezett placcon).
ad 1. Az elsőről sem kívánok itt értekezni, már csak azért sem, mert könyvtárnyi az irodalma az ötven éve megnyílt zsinatnak.  Magyar nyelvű vastag kötetek is megjelentek a zsinatról és az utólagos értékelésekről egyaránt.
ad 2. A Hit évéről egy néhány napja pár mondatban írtam. Ha emlékeztek még rá, Bíró püspök szavaiból szemezgettem, aki XVI. Benedekre hivatkozva említette: A Hit Éve elsősorban a hívőket szólítja meg, s azért, hogy alaposan mélyüljenek el a krisztusi tanításban, ismerjék meg, és éljék a világ elé a hit szerinti élet tisztaságát, életrevalóságát, hogy vonzó példaként mutatkozzon meg a társadalomban, amelyet jó szívvel ajánlhatnak a keresőknek.
Rögtön hozzáteszem, hogy soha nem jelentheti ez bárki nem hívő véleményezését. A hívőnek oda kell eljutnia, mint a szerzetes Marcell atyának, aki ezt fogalmazta meg: Nekem nincs véleményem (emberekről). Szeretetem van.   
Ljudmila Ulickaja regényének címszereplője Daniel Stein, a tolmács mondja életének egyik kritikus szakaszáról, amikor apácák padlásán rejtőzködött az őt kereső Gestapo elől: „Kértem egy Újszövetséget, ami korábban soha nem volt a kezemben … és választ kaptam kínzó kérdéseimre: Hol volt az Isten, amikor az emszki gettó 500 lakosát kivégezték? Hol van az Isten a népemet sújtó csapásokban? Hogy állunk az Isten igazságosságával.
És akkor tárult föl előttem, hogy Isten együtt volt a szenvedőkkel. Csak velük lehet, soha a gyilkosokkal. Istent velünk együtt gyilkolták. A zsidókkal együtt szenvedő Isten volt az én Istenem. ..Megértettem, hogy Jézus tényleg a Messiás volt, és hogy az Ő halála és föltámadása a válasz a kérdéseimre. … Keresztje nem Isten büntetése, hanem az Út az Üdvözüléshez és a Föltámadáshoz. És eggyé vált népem keresztjével és mindazzal, amit láttam és átéltem…” 223. o.   
Legyen áldás a zsinat örökségén, a Hit Évén és a 72 óra kompromisszum nélkül nevű akción:
Az egész világért ajánlja Faustyna Kowalska: „Örök Atya: Jézus fájdalmas szenvedéséért irgalmazz nekünk és az egész világnak.”