Valaki Sárospatakon járt és a FB-ra felrakott néhány képet. Megnéztem őket, de nem a fotók izgattak fel, hanem a felismerés: Ha Sárospatakra gondolok, megjelenik a vár, a sub rosa-terem, de még sose jelent meg egy „sáros patak” a fantáziámban. Ha Lendvai l. nevét hallom, még sose jelent meg a szlovéniai város, hanem a nevét viselő politikus.
De számtalan példát hozhatnék rá: Sárosteleki dr. szülész-nőgyógyász nevéről nem egy latyakos telek, Kovács István (Kokó) nevéről nem egy bőrkötényes-kalapácsos fickó, egyetlen Balogh nevű emberről se a suta kezű, ügyetlen fráter jelenik meg szemem előtt. Amerigo Totról még sose asszociáltam arra, hogy ősei szlovákok volnának, hogy Rácz Aladár szerb, Oláh Lajos román eredetű volna.  De az is csak földrajzi emlékeimben él, hogy Amerika simán Imrét jelent, és eszembe se jut, hogy fedezője keresztnevéről kapta a földrész elnevezését.
Rétvári Bence vezetékneve képzavar. Rétből nem lehet várat építeni. A rét nem vár alakú, a vár nem rét alakú.
Most néhány zeneszerző nevét hozom még ide: Ligetiről sose jutott eszembe egy csalitos táj, Kocsis Zoltán neve hallatán sose gondoltam, hogy Zoltán bakon ül és lovakat hajt, Wagnerről, hogy voltaképpen nem komponista, hanem kocsis, Smetana nevéről pedig hogy neve magyarul tejföl. Fordítva viszont igen: Meglátom az import tejfölön, hogy smetana, azonnal beugrik a Smetana által írt szvit dallama is. Vajon egy német gondol-e arra, hogy a Mehl az ő nyelvükön nemcsak a liszt neve, hanem Liszté is.
Csehov és még sokan mások használnak beszélő neveket, s ezek ráerősítenek mondandóikra, általánosságban mégse igaz, hogy egy név hallatán elgondoljuk, mit is jelent valakinek a családneve.    
Mint ahogy az oroszul tudóknak se az ugrik be, hogy Gorkij neve magyarul keserűt, Tolsztojé dagadtat jelent.
De ha már nevek.
Tegnap elsuhan mellettem egy kamion, oldalán öles betűkkel: Fiala Trans. Akik régóta olvasnak, tudják, hogy mennyire szerettem druszám találmányát, Radnótiét, aki olyan vezetékneveket gyűjtött, amelyek összhangban vannak valami módon viselője foglalkozásával. Pl. Léces László asztalos. Kicsit ilyen a Fiala Trans is. Én beraknám a gyűjteménybe. Hogy miért? A Trans ugye itt szállítást jelent tömörítve. És ha jól megy az üzlet, akkor Fialának „fial” a transz.    
Sokat mesélhetnék még a nevekről és jelentésükről.
Egyszer Münchenben nyelvtanulás céljából tartózkodván előhozakodtam az autóban utazva azzal, hogy kinek mit jelent a neve. Barátom vezetett, én meg soroltam ilyeneket. Amikor azt említettem sokadjára, hogy Einstein neve magyarul egykőt jelent. Fékezett, majdnem megállt, hogy itt most akkor szálljak ki … a saját kocsimból.
Lábjegyzet. Közöm a Ter 25-höz. Egy kis számtan. Ha Ábrahám 100 éves volt Izsák születésekor, és fia 40 évesen házasodott, akkor kb. 140 éves korában „vett egy másik feleséget” Ábrahám, Keturát, akitől még hat gyermeke született. A pátriárka fel is nevelte őket, mert 175 évig élt. Régen sokáig éltek az emberek. Izmael 137 évig. Izsák tehát 40, amikor feleségül veszi Rebekkát, aki meddő. Ám Izsák is kapcsolatban áll az Úrral. Imádkozik utódért, s mindjárt kettő lesz nekik: Ézsau és Jákob. Az ikerpárból Ézsau az idősebb, vörös, szőrös vadász, a papa kedvence. Jákob, aki szelíd és otthonülő volt, a mama reklámja.
A hebrencs Ézsau nevéhez fűződik az eset, melyet itt taglal az Ószövetség: Elsőszülötti jogát eladja Jákobnak egy tál lencséért és egy darab kenyérért így gondolkodván: „Úgyis meghalok, mit használ nekem az elsőszülötti jog?” Közöm. Máig ható szokásjog, hogy egyes családi ereklyék az elsőszülött fiú öröksége. Hány család létezik, ahol az elsőszülött gyerek apja után kapja keresztnevét, hetedíziglen, csuda tudja, hányad íziglen. A szállóige, „eladta egy tál lencséért” máig azt jelenti, hogy értéket elkótyavetyél valaki potom pénzért, áron alul, mert vagy nem ismeri fel saját portékája valódi értékét, vagy felismeri, de legyint rá.