Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korri... (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közös... (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!

Utolsó kommentek

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korrigálni az embereket és dolgokat - és magamat is persze. Minden jót! Klári (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közösben! :) (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!
  • Utolsó 20

2014.05.25. 21:38 emmausz

Mosonmagyaróváron a piaristáknál elsőáldozáson

Hatkor levoksoltunk, aztán arccal a vasút felé: elstartoltunk Kelenföldről. Taxival tovább a célállomásra. A cél pedig unokánk elsőáldozását személyes megjelenésünkkel ünnepélyesebbé tenni (ketten mentünk az asszonnyal). Nagyjából az ő (Ágoston) osztályuk tagjai járultak a szentséghez először. A leköszönt igazgató Farkas István (Lupus) vezette a szertartást sok humorral, sok kedvességgel, fegyelmezetten és kerülve a bőbeszédűséget. Csakugyan minden a helyén volt és olajozottan ment a fülledt melegben. Megjegyeztem, hogy bizonyítottuk: sok jó ember kis helyen is elfér. Öten préselődtünk a számunkra fenntartott padba. Megindító volt látni azt a sok ártatlan és tiszta arcot. Nekiindulnak az életnek sokféle tudással felfegyverkezve, és szakadatlan küzdelemben a civilizációs zajokkal, a sokszor gerjesztett szennyárral. Nincs könnyű sorsuk, de kiváló nevelést kapnak. Képzésük sokszerű, szervezettségük mintaértékű. Jó volt reflektálni az eseményekre, jó volt megélni a történteket, jó volt visszaemlékezni arra, hogy fél évszázada én is ezeknek a szerzeteseknek a támogatásával evickéltem a tudományok óceánján ilyen-olyan ladikommal.
Utóbb rekkenő hőség támadt, hazafelé hatalmas viharban száguldott velünk a rail-jet. A sűrű esőzés eredményesen rásegített a valamennyit hűsítő légkondicionálásra. Azonnal vagy öt fokkal hűvösebb lett. Így egészen elviselhető volt az ácsorgás, hiszen nem kaptunk már a pénztárnál helyjegyet. Épségben fáradtan és élményekkel gazdagodva vettük be saját házunkat és várunkat a Lőpormalom utcában.        
Lábjegyzet a Kiv 38-hoz. Az építés folytatódik. Elkészül az égő áldozat oltára, a bronzmedence, az udvar. A fejezet felsorolja, hogy a felhasznált fémek értéke mekkora. Közöm. hozzávetőleg 100-200 talentum aranyat dolgoztak bele a műbe. Ennek forgalmi értékéről ma fogalmunk sincs. Az utolsó értesülésem szerint egy talentum arany megfelelt 32 000 USD-nak. Ma nyilván az arányok elmozdultak, és dollárban kifejezve lényegesen magasabb számot kapnánk eredményül. Két megjegyzés: a Biblia olykor rengeteg átfedéssel, redundanciával él a régi korok történéseinek előadása közben. A másik: amit az Úrnak adunk, azt is tőle kapjuk. Avagy nem ő lágyította-e meg az egyiptomiak szívét, hogy adakozzanak arannyal, ezüsttel, drágakövekkel stb. ellátva az országukat elhagyni készülő zsidókat? És ők adtak. Ami így összegyűlt, azt építették bele a zsidók összehordott és felajánlott javaiból az Istennek épített hordozható áldozat-bemutató helybe. Az Úr gondoskodik övéiről. Ez ma is így van. Várja nagy-nagy türelemmel, hogy nyissunk rá, nyitott szívvel hozzáfordulva.      

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr776209847

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása