Mickey webnaplója

A Communio c. folyóirat idei 1-2. számában jelent meg Török Csaba húszoldalas tanulmánya Az értelmiségi lét illúziója címen. Annyi összeszedett gondolatra leltem benne, amennyi egy poszt szokásos terjedelmét sokszorosan meghaladná. Azért próbálok szemezgetni kitételeiből:
A szerző önvallomása: Nekem itt és most, a maga anyagi s „valós” (vagyis jelenségi) közvetlenségében kell az élet. Annyira akarom, annyira vágyom ezt a „valóságba” ágyazottságot, hogy mindenre képes vagyok érte. Munkámat, pénzemet, javaimat arra fordítom, hogy élményadó jelenségeket szerezzek rajtuk. 
M.L. Kingtől: „mindnyájunknak megvannak az istenei, a kérdés csak az, hogy melyek. Az amerikai társadalomban a celebek az isteneink. A vallásos hit és gyakorlat általában a celebek imádatába váltott át. Kultúránk templomokat épít a celebeknek, ... mi egy de facto politeista társadalomban vagyunk.”
J. Baudrillard szociológustól: „Napjainkban olyan másolatok vesznek körül minket, amelyeknek nincs eredetük. A celebek világában ez kézzelfogható.” ... Az átlagember ily módon egy eredet nélküli másolat másolatává lesz. (A megmondó ember éli elé a trendit: divat, életmód stb.) Ez a 80-as, 90-es évtizedeké.
W. Deresiewitz: „A kamera megteremtette a celeb kultúrát, a számítógép megteremti a konnektivitást.” Az internet lehetővé teszi mindenkinek, hogy nemcsak fogyasztó, de tartalom-előállító is legyen. A piacon legkelendőbb saját személyességünk. Fizetség érte az (el)ismertség. Azáltal válunk valóságossá önmagunk számára, ahogy mások látnak minket.
Ebben az ördögi körben, gyorsuló spirálban elvész az ember.
„Megszállott analitikusként képesek vagyunk mindent lebontani, de mi az, amit felépítünk?”  
Az értelmiségiek leépüléséről írja: „Előbb kiválóan teljesíti vizsgáit, majd rendszeresen publikál, felkéréseket kap előadásokra, s úgy vélheti, hogy ő tudós, az értelmiség elitjéhez tartozik. Ez az önbizonyosság és tudományértelmezés nem igényli az igen általános, de mégis végtelenül egyszerű kérdések feltételét: Minek kérdezzek rá az igazságra, ha le tudok vezetni sok ezer igazságot?” ... A kutató számára nem lényeges, hogy a megrendelésre készült kutatás közben átlép-e etikai határokat. Napjainkban lehet valaki erkölcstelenül is tudós. J.F. Kavanaugh-tól idéz: A sikeres amerikaiak lélektani és gazdasági enklávékba tömörülnek, s így tartják távol magukat attól, hogy szembesülniük kelljen az emberiség vagy a világ sebeivel.... ez egy borzalmas kasztrendszer.
Ch. Hedges-t idézi: A Harvard teológiaprofesszora kérdésemre, hogy mit tanít, titokzatos akadémiai zsargonját zúdította rám. 3 évnyi szeminárium ellenére sem volt semmi fogalmam arról, hogy miről beszél. (Erről én is írtam: XY lapokon keresztül mondja el, hogy a kutya ugat, de végül sem vagyok benne biztos, hogy ezt akarta-e kommunikálni.)  
Talán még belefér egy rövid Einstein idézet kedvcsinálónak a cikk elolvasásához: „egy problémát nem lehet azzal a gondolkodásmóddal megoldani, amely által az felmerült.”
Végül: „Mi a magasan képzett (egyetemista) betanított munkás magatartása? Amit lát, amit tapasztal, igyekszik beleerőltetni a saját előre adott, megtanult rendszereibe. Brecht írja:
– Mit tesz, ha szeret egy embert?
– Vázlatot készítek róla, és gondoskodom róla, hogy hasonlítson hozzá.
– Ki? A vázlat?
– Nem, az ember.”  
Vigasztalóul: a hitelességben látja a szerző a megoldást. Több tanácsa van.
Összefoglalás az MTörv 13-hoz. Óvás az álprófétáktól és álomlátóktól. Az idegen istenekhez csábító álprófétákat, álomlátókat ki kell a zsidóknak irtaniuk, mert veszélyeztetik egyistenhitüket. Közöm. Az ószövetség idején még annak a városnak se kegyelmeztek, amely meghallgatta ezeket a tévtanítókat. A városlakókat kiirtották, javaikat összehordták és égő áldozatot mutattak be belőlük az Úrnak. Elképzelhetetlen volt még az a szabadság, amit Pál élt meg az athéni Areopáguszon, de a londoni Hyde-park hordószónokainak is szomorú sorsa lett volna annak idején. Ma büntetlenül beszél minden önjelölt próféta és celeb, magát vagy eszméit bálványozva. Ma béketűrés van, nagyon is.
A mi felelősségünk, hogy elmondjuk a szeretet mindent felülmúló tanítását annak, akit érdekel.
Vajon elmondjuk-e?