Kolozsvári G. E. a nyelvészeket onanizálóknak nevezi, akik így kárpótolják magukat amiatt, hogy nem lettek írókká. Persze nincs igaza, még akkor se, ha nem minden nyelvész egyben író is. Az utóvezetők se mind maguk szerelik autójukat. Az egy másik foglalkozás. Nyelvész volt a híressé lett Horger Antal, de Karinthy Cini író is és Kosztolányi, aki szintén nyelvész is volt, költő és író is. Utóbbitól veszem az indító idézetet Hernádi–Grétsy Nyelvédesanyánk c könyvéből, amelyből még fogok szemezgetni.
„A szabadgondolkozónak kislánya született, kit nem Katinak, Bözsinek nevezett, hanem Európának. Európa szopott. Európa gumipelenkát kapott. Európa fogyott. Egy ízben meglátogattam e rendkívül művelt, rokonszenves családot, s Európa iránt érdeklődtem. Finoman értésemre adták, hogy Európának egy kis hascsikarása van, de mindjárt jön.” (Kosztolányi D.: Hattyú részlet)
Hol volt akkor még az EU, hol az ukrán-válság? Honnan tudta Kosztolányi, hogy Európának egy kis hascsikarása lesz. Csak nehogy szörnyű betegséggé avanzsáljon ez a kis hascsikarás.
Kiegészítéseim.
Az említett könyvben olvasom: Móra az egy húron pendülnek kifejezésre ír sok hasonló mondást, de nem írja: Egy gyékényen árulnak, egy tálból cseresznyéznek.
Illyés Gy. ír szinonimákat Csábultelméjűség és észficamodottság (címen). Sok mindent felsorol, de nem ismerhette még, hogy agyilag zokni, s talán azt sem, hogy nyaktól felfelé gyenge.
Gárdonyi Titkos naplójában sorolja az eszik szinonimáit. Nem is sejthette, hogy az argó minden fantáziát túlhaladva „ilyet szól”: „ráhúzom a fejemet az ételre”, vagy „beteszem az arcomba a falatot”.
Ugyanő a rest szó mellé is sokféle mást tesz, kapakerülő, rohoda, csigavér, felhővizsgáló, de nem ismerheti a filmvilág terminusát:  ő maga a „lassított felvétel”.
Karinthy Ferenc (Cini) Lehr Albertről feljegyzi, hogy 3000 szinonimáját sorolja a részeg(ség) nek. Becsületes munka. Nem tudom, hogy sikerült-e mindet összegyűjteni, vagy se. Vajon ismerte-e annak a tehertaxisnak a meghatározását, aki azt állította a főnöknőről, hogy ... be van ... (ajjaj, nem tűr virtuális lejegyzést. Nyomdafestéket se.)       
Kosztolányi említi, hogy az agyonlő magába szívta a halálos lövés minden fajtáját. Bizonyíthatom, hogy igaza van. Emlékkönyvben olvastam: „...férjed lesz, részeg lesz. Vedd elő a sodrófát, s verd agyon a derekát.”
Szintén Kosztolányi: „Ádám fiam négyéves korában azt mondotta, hogy a rablógyilkos a rendőr. Az, aki a rablót meggyilkolja. Ha az apagyilkos megöli az apát, a hitvesgyilkos a hitvest, akkor nyilvánvaló, hogy a rablógyilkos a rablót öli meg...” Róla Gyula kollégám (RIP) története jut eszembe.  Felesége nőgyógyászhoz készült. Óvodás fia magyarázta bölcsődés tesójának: A nőgyógyász az, aki a nőket meggyógyássza.
Az én unokám is szórakoztatott hasonlóval: „Anya, a Ágoszton piccel a Nurofen-egésségítővel.”  
Összefoglaló a Józs 4-hez. Józsue az Úr parancsára a 12 törzs egy-egy emberét szólítja, s utasítja, hogy a Jordánon való száraz lábbal történt átkelés emlékére mind a Jordán közepén, mind a Jerikóhoz közel eső Gilgalban. Majd a papoknak szólt, hogy jöjjenek ki a Jordánból a szövetség ládájával, amely előtt 40 000 harcos férfi menetelt. Közöm. A nyílt felvonulás rutin. Mindig így kezdődik. A csapat felvonul a határon, a vár tövéhez, a város falai alá. Avagy az oroszok határ menti felvonulásai és a NATO csapatösszevonási manőverei, tervei nem ugyanilyen félelemkeltési manőverek? Az ellenséges partok közelében tartott tengeri hadgyakorlatok nem ugyanilyen kardcsörtetések? Az időzített rakétakilövések nem arról szólnak, hogy rettegjetek, mert könnyen pórul járhattok? Nem is folytatom. Azt hiszem, az alfa hím a gorilláknál a mellét döngeti dühödt erővel, igyekezvén fenntartani magának a prioritást és a tekintélyt.