A Palatinust „körbestrandoltam”, de soha életemben nem léptem át a küszöbét. A Dagályba jártunk nyaranta. Előfordultunk az albertfalvai Kábel-strandon is, a Margitszigeten pedig visszatérő módon a Sportuszodát (később Hajós Alfréd) céloztuk meg. Egyszer-kétszer megmártóztam a Velencei-tóban is. Ám legtöbbet a Balatonban fürödtem. Ott viszont hihetetlenül sok helyen. A teljesség igénye nélkül próbálom sorolni, hol-mindenhol fordultam meg a partján strandolás céljából. Pl. Balatonszabadi-Sóstón, (a megszűnt Gamásza mh. környékén), Siófokon, Zamárdiban, Szántódon, Ordacsehinél, Balatonföldváron, Balatonbogláron, Fonyódon, Alsóbélatelepen, Balatonfenyvesen, Máriafürdőn, Keszthelyen, Gyenesdiáson, Edericsen, Szigligeten, Badacsony-lábdihegynél, Badacsonyörsön, Zánkán, Balatonfüreden, Tihany-Gödrösön, Tihany-Sajkódon, Örvényesen, Ábrahámhegynél, Aszófőn, Káptalanfüreden, Balatonalmádiban, Csopakon, Alsóörsön. A Dunában Lupa-szigetnél, Ráckevén, Dömsöd mellett és fent Zebegénynél, Szobnál. Az Ipolyt majdnem kifelejtettem. Jártam a szegedi strandon, Hajdúszoboszlón, Debrecenben és Hajdúnánáson.
Tegnap demokratikus beszélgetés, érvek és ellenérvek során dőlt el, hogy a franciák a Palatinusra mennek a mai napon. Szegény Mátyás hiába érvelt a Dagály mellett. A nők leszavazták. Valószínűsíteni lehetett a végeredményt, mert Éva nekem már kifejtette, hogy évente váltanak... és tavaly a Dagályba vezetett az útjuk. Eben gubát cseréltek. Szerintem a Pala nagyon is elegáns és szép strand, a Dagály pedig óhatatlanul záptojásszagú. M. mégis azt szereti szagostul együtt. Várhat egy évet, hogy szembesüljön visszatérő élményével.
Délelőtt átjöttek Elviék, hogy találkozzanak Éváékkal. Levike bizalmasan közölte, hogy anya egy Mása mesét engedélyezett neki megnézni, s megkérdezte, hogy nálunk ebédelhetnek-e. Kapásból rávágtam, hogy miért is ne. Ám az élet mást diktált. Tortához kell még alapanyagokat beszerezni, hiszen Domi ma egyéves. Lesz egy szál gyertyája is!
Búcsúzóul még elkérte a légycsapónkat, s ezt meglátva a kis egyéves elkérte a másikat. Így vonultak el tőlünk. Szokás szerint integettem a franciabalkonnál a távozóknak, de Levi nem volt megelégedve jelenlétemmel. Kevesellt. Követelte, hogy Tücsi nagyi is jöjjön integetni.
Megtörtént, s így aztán boldogan ment a többiekkel.
Ízelítő a Jób 32-ből. Elihu így szólt: Fiatal vagyok még, ti pedig már őszek... De csak a szellem, amely az emberben lakik, a Mindenható lehelete, csak az tesz okossá. Nem mindig okosak, kiknek éve számos:... lám, egyiktek sem cáfolta meg Jóbot, közületek szavára egy sem felelt meg. ... tudtotokra adom, mi a véleményem. Mert gondolatokkal vagyok telis-tele, űz és hajt a lélek, amely bennem lakik. Közöm. A keleti ember terjengős bevezetése. Pusztán arról szól, hogy Jóbot „barátai” nem tudták megcáfolni, noha éltes emberek voltak. Elihu fiatal, de lélektől áthatott minden szava – állítja önmagáról. Az öregkor nem okvetlenül tesz valakit bölccsé. Vannak ostoba öregek is, bűnös vének, feledékeny aggok stb. S vannak a fiatalok között is kiváló elmék, pl. Dániel Zsuzsanna történetében és még oly sokan mások. Később a 12 éves gyermek Jézus, aki a templomban tanítja az ott lévőket.
2015.07.21. 11:59 emmausz
A Dagály vagy a Palatinus?
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr937644204
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek