Mickey webnaplója

Tegnap egy nagyon tudományos könyvet fejeztem be: Püspök a szerzője, Székely János, aki a Biblia kivételes képességű szakértője. A kötet címe: Az Újszövetség teológiája. (Szent Jeromos Bibliatársulat ³2008. 320 o.) Ízelítőül néhány kiragadott példát hozok a magyarul írt, de görög, latin és héber nyelvű idézetekkel sűrűn megtűzdelt munkából. A püspök csak az újszövetségi könyveket elemzi (tehát a négy evangéliumot, az apostolok cselekedeteit, Pál és mások leveleit és a Jelenések könyvét). Értésünkre adja, hogy a kutatások során 200 000 körüli a kisebb-nagyobb szövegeltérések száma, ezekből súlya csak mintegy 200-nak van. Bemutatja azokat a szegmenseket, amelyek mentén a vélhetően a legeredetibb forrásokhoz (Q=forrás, esetleg Márk) érkezünk. Így rávilágít arra, hogy Máté és Lukács közös forrást használnak, valószínűleg Márk rövid és legkorábbi megfogalmazását. Külön elemzi János szövegeit.  Kimutatja, hogy sokféle magyarázó, filológiai, stiláris javítás, kiegészítés keletkezett az idők folyamán. A héberről görögre, latinra való fordítás és az eltelt 2000 éves időtávlat – belátható –, hogy a szövegek néminemű értelmezési nehézségeit eredményezik. Számos példája közül ragadok ki kettőt:
– A miatyánk imádság egyik kérését a mai fordítás így fogalmaz meg: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.” Lehetne: „a mai napra való” kenyérrel fordítani. A szerző megjegyzi, hogy a nazarénusok (a kopt fordításra mennek vissza) a holnapi (crastinum) kenyeret kérték, és a végidő eledelét értették rajta. A miatyánk kérése olyanokra utal, akiknek nincs meg a másnapi kenyerük. Akkor imádkozzuk hitelesen a miatyánknak ezt a kérését, ha megosztjuk kenyerünket a szegényekkel... „A világ egyharmada éhezik” – idézi a püspök a taizéi étkezősátor feliratát.
– Utal arra, hogy Európában az információk átadása eltér a keleti emberétől. Az európai: „Márc. 28-án 07h-kor az Astoriánál egy xy rendszámú Wartburg 60 km/h sebességgel közlekedve jobbra kanyarodás közben elütötte Kiss Bélánét (72), aki 3 percen belül belehalt sérüléseibe.” A keleti ember: „Meghalt az anyám. Meghasadt az ég, és azóta nem ragyognak a csillagok.” Hogy igazából mi történt, azt a második beszámoló mondja el jobban. Nem a felszínt mondták el a keletiek, hanem a mélyet – így a püspök.
A példákat csak annak alátámasztására mondom, hogy azoknak van igazuk, akik szerint a Bibliát szó szerint értelmezni balgaság. Az egésznek a lelkét, mondandóját kell jól értenünk. Ennek interpretálására vállalkozik a katolikus (egyetemes) egyház – krisztusi megalapítása óta.
PS. sajnálom, hogy a kötet korrektúrája elmaradt. Igazán megérdemelt volna egy alapos átfésülést a tartalmas és igényes mondanivaló.
***
Napjaink valósága: Számtalanszor belebotlunk az iszlám kiáltásba: Allah akbar! A mi zászlónkra ezt kellene tűzni, s napjában számtalanszor elmondani: Isten, segíts! Jézus, segíts! Mária, segíts!
Nosza!       
48. ZSOLTÁR. ISTEN VÉDI SZENT VÁROSÁT (Ének – Korach fiainak zsoltára) Nagy az Úr, méltó a dicséretre, Istenünk városában. Szent hegye, a nagyszerű magaslat öröme az egész világnak. Sion hegye, „északnak határa” valóban a nagy király városa. Őrtornyaiban az Isten lakik, azért biztos védelemnek látszik. Lám, királyok verődtek össze és együtt ostromolták. Nézték, de megmerevedtek, és megzavarodva megfutottak. Félelem fogta el őket, mint a szülő asszonyt. Éppúgy, ahogy a keletről jövő vihar szétzúzza Tarsis hajóit. Ahogy hallottuk, úgy láttuk is a Seregek Urának városát. Igen, a mi Istenünk városát Isten örökre megalapozta. Istenünk, kegyelmedre emlékezünk templomod szentélyében. Amint a neved, Istenünk, úgy terjed dicsőséged is, a föld határáig. Jobbod telve igazságossággal. Azért hát örüljön Sion hegye, ujjongjanak Júda leányai ítéleteiden! Járjátok be Siont keresztül-kasul és számláljátok meg tornyait! Csodáljátok meg sáncait, falait, járjátok be erődítményeit, hogy elmondhassátok a jövő nemzedéknek: Ilyen nagy az Isten! Igen, ő a mi vezérünk, Istenünk örökkön-örökké! Közöm. Őrtornyaiban az Isten lakik, azért biztos védelemnek látszik. Lám, királyok verődtek össze és együtt ostromolták. Magyarország vállalja, hogy benne Isten lakik. Kik támadják? A nem kívánatos migránsok? Kik segítenek ellenünk? A görögök, a szerbek, a horvátok, s ki tudja, hol a sor vége. Egyelőre megfelelő az erőszakos betolakodók feltartóztatása a határainkon.  Nem tudjuk, hogy mit hoz a holnap. Senki se tudja. Mégis elmondhatjuk: Nagy az Isten! a vezérünk, Istenünk örökkön-örökké! A végeken állók állhatatosságáért, kitartásáért szünet nélkül imádkozzunk. Hálásak lehetünk az őrzőknek. Itt Buda helyett Európa elfoglalása folyik.