Mickey webnaplója

Két dolgot néztem meg reggel. Az egyik, hogy mikor kel a nap, mert „kelő nappal én is kelek” (JA ugye). És a napkeltét a Duna-parton. A Google az aztán tudja, s meg is mondja: Ma BP-nél 4.47’-kor kel és 20h 39’-kor nyugszik a nap. Jelentem, a Colt jóvoltából 4.45kor a parton voltam. Ott ahol a kis patak siet belé, az Aranyhegyi-patak (Goldberger Bach) beszájadzásánál álltam kb. 20 percig. Nekem ritka élményem a Gödöllői dombság mögül előkúszó nap, a napfelkelte. Ez ugyan csak szóhasználat. Már Móra is rendreutasította parasztfiguráját, aki állította: „Mén le a nap.” „Már hogyan menne le, amikor a föld fordul el tőle.” Jelentem, a nap a földhöz képest a helyén maradt, lévén „álló csillag”, a föld pedig nyugatról keletre forogva, alátekeredett az előre kiszámítható időben. Budapestnél ma 4,47-kor. Én meg ott álltam, földbegyökerezett lábbal, s néztem a szépséget. Nézték még rajtam kívül: egy alvászavarral küszködő kerékpáros, egy motoros, néhány autón közlekedő, egy pecás, néhány tőkésréce és galamb. A madarak csak nézték, de mi láttuk is. Láttuk, mint Assisi szentje egykor régen. És eltűnt minden éji képzelet, el a gonosz álmok.  
Az ember elámul az ingyenes színjátékot bámulva, az ingyenes ajándékot érzékelve.
Te Deumra nyílik a szája.
Aztán a fény elárad a földön. Hazajőve, a tévében a veszélyeztetett francia foci Európa-bajnokság, migránsok, migránsokra lövöldöző rendőrök, török pokolgépes merénylet x halottal.
Marad az értetlenség.
A földet Abszurdisztánná akarják tenni, akik Abszurdisztánná akarják tenni, pedig józan meggondolás alapján feltehető a kérdés: Ha ilyen rövid az élet, minek veszekedésre, erőszakra, egymás elleni fenyegetésre, merényletekre, és háborúkra pazarolni?
Miért nem simulunk bele Isten tervébe, aki örök boldogságunkat kínálja.
???        
Hangos a csend.
Ízelítő az Izajás 45. f.-ből:
Jövendölés Cirusz érdekében
Így szól az Úr fölkentjéhez, Ciruszhoz... Neked adom az elrejtett kincseket, és a rejtekhelyek gazdagságát, hogy megtudd: Én vagyok az Úr, Izrael Istene, aki neveden szólítalak. ... Dicső nevet adtam neked, bár nem ismertél. Én vagyok az Úr, és senki más! Rajtam kívül nincs más isten. Bár nem ismersz, mégis felövezlek ...”
Jövendölés az üdvösségről
... Harmatozzatok, egek, onnan felülről, és ti, felhők, hullassatok győzelmet! Nyíljék meg a föld és teremjen üdvösséget, és sarjadjon vele szabadulás is. Én, az Úr hozom ezt létre, mind.
Az Úr a legfőbb hatalom
Perbe szállhat-e alkotójával a cserép a föld cserepei közül? Mondhatja-e az agyag megmunkálójának: „Mit csinálsz?” És a mű: „Milyen ügyetlen vagy!”? Jaj annak, aki azt mondja apjának: „Miért nemzel?” És az asszonynak: „Miért szülsz?” Ezt mondja az Úr, Izrael Szentje és Teremtője: „Rátok tartozik-e, hogy gyermekeim jövője felől kérdezzetek, vagy hogy meghatározzátok: mit tegyen a kezem? ...
A pogányok megtérnek az Úrhoz
Ezt mondja az Úr: Egyiptom földművelő népe, Kus kereskedői és a szálas termetű szabeusok meghódolnak neked, a tieid lesznek... Leborulnak és könyörögnek: „Csak nálad van Isten s rajta kívül nincsen más, más isten nem létezik... akik bálványokat csinálnak, mind szégyent vallanak. De Izrael szabadulást talál az Úrban...
Nyilvánvaló az Úr műve
Mert ezt mondja az Úr, aki az eget teremtette, ő, az Isten, aki megalkotta és létrehozta, s fenn is tartja a földet, mert nem a zűrzavarnak teremtette, hanem hogy lakjanak rajta: „Én vagyok az Úr ... az igazságot mondom, és az igazat hirdetem nektek.
Az Úr a mindenség Istene
Gyűljetek egybe... Térjetek hozzám és megszabadultok, ti, határai a földnek, mind! Mert én vagyok az Isten, és nincsen más. ... Hozzá térnek megszégyenülve mind, akik lázadoztak ellene... Közöm. perbe szállhat-e? ...Ma így mondanák: Nehogy már a cserép dirigáljon a keramikusnak! Nehogy már az anyag igazgassa a munkást! Nehogy már az anyag kritizálja őt. Nehogy már az apán számon kérje valaki, hogy miért nemz gyermeket. Nehogy már az asszonyon számon kérje valaki, hogy miért szül.  Ugyanígy: Nehogy már az Istent kérdőre vonja valaki a jövő miatt, és előírja neki, hogy mit tegyen. A fejezet egyebekben Isten önkinyilatkoztatása. Aki nem téved és nem téveszt. Így hát következményei vannak igazságainak.