Mickey webnaplója

Nincs mit tenni, ha nincs mit enni?
Van mit tenni, mert nincs mit enni.
Van mit tenni, és akkor van mint enni.
Kell még tenni, ha van mit enni? Vagy
nincs mit tenni, ha már van mit enni?  
Ám utóbb aztán
nincs mit enni, ha „nincs mit tenni” a lózung.
És kezdődik a körforgás elölről.
***
Pál írja: „Hozzászoktam, hogy bővelkedjem és nélkülözzem. (Fil 4,12)
Elgondolkoztam rajta, hogy hogy is van ez velünk.
Gyerekkoromban zsíroskenyér volt a divat (egybeírva), mi is azon nőttünk fel.
Majd jött a gulyáskommunizmus és akkor elkezdtünk lassan bővelkedni.
Lassan, mert évente ismételték a szlogent: elvtársak, még három nehéz év vár ránk, aztán jobb lesz.
Úgy voltunk vele, mint a dárdán a ló elé tűzött szénaköteg. Mindig maradt az elérhetetlen 3 év.
1989-ben hatalmas munkanélküliséget hozott a politikai újragombolás.
Ekkor Pállal ellentétben nélkülöztünk és nélkülöztünk.
Majd felvirradt a nagy nap. Jó állás, jó fizetéssel, már akinek (nekem). Megtanultunk „bővölködni”.
Miközben jajgatunk, bővölködünk és bővölködünk. A szegénység már nem az a szegénység. Aki artikulálni tudja ínségét, az hihetőleg kap valamiféle segítő kezet. Mindenesetre ökológiai lábnyomunk 2,1. Vállalnunk lehetne az 1,0-t mégpedig anélkül, hogy nagyon megsértődnénk. A világ mélyszegénysinek ökológiai lábnyoma 0,1!!! És élnek. Élnek? Jó kérdés.
A világ persze nem a miénk, csak használatra kaptuk kölcsön Istentől és unokáinktól.
Ha így, ha úgy, felelünk érte.
Ízelítő a János 3. f.-ből:
Jézus és Nikodémus
... Nikodémus farizeus, zsidó tanácsos. Ez éjnek idején fölkereste Jézust. Jézus: „aki nem születik újjá, az nem láthatja meg az Isten országát.” Nikodémus: Hogy születhet valaki, amikor már öreg?  Jézus: „Aki nem vízből és (Szent)lélekből születik, az nem megy be az Isten országába. Ami a testből születik, az test, ami a Lélekből születik, az lélek. ...A szél ott fúj, ahol akar, hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön és hova megy. Így van vele mindenki, aki a Lélekből született.” ... arról beszélünk, amit tudunk, s arról tanúskodunk, amit láttunk, mégsem fogadjátok el tanúságtételünket. Ha földi dolgokról beszélek, s azt sem hiszitek, hogy fogjátok hinni, ha majd a mennyei dolgokról beszélek? .... Amint Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen. Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen. ... Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá, aki azonban nem hisz, már ítéletet vont magára, mert nem hitt az Isten egyszülött Fiában..., aki gonoszat tesz, gyűlöli a világosságot...Aki az igazsághoz szabja tetteit, a világosságra megy, hadd derüljön fény a tetteire, amelyeket az Istenben vitt végbe.”
II. SZAMÁRIÁBAN ÉS GALILEÁBAN
Keresztelő János tanúságtétele
... János: Nem a Messiás vagyok, csak az előfutára. ... Neki növekednie kell, nekem kisebbednem...Az Atya szereti a Fiút, s mindent a kezébe adott. Aki hisz a Fiúban, az örökké él. Közöm. – Jézus hallatlan magabiztossággal tanítja a farizeust. A lélekkel való életre, a zsidók értetlenségére, s beszél neki saját haláláról. Az ő előképe ugyanis a pusztában Mózes emelte rézkígyó, a kígyómarások ellen. – Ez a kinyilatkoztatás legfontosabb kijelentése: „úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen” Jegyezzük meg a lelőhelyét: Jn 3,16. – Keresztelő pedig teljes alázatossággal jelöli ki a jövőt: Neki növekednie, nekem kisebbednem kell. Mekkora lélek!