Mickey webnaplója

Ezt a posztot a legkevésbé én írtam. A két éve kiadott pápai enciklikát elolvastam, s abból szemezgettem egy jókora adagot. A jó Ferenc pápának ez az írása szorosan Assisi Sz. Ferenc nyomdokain haladva próbálja megújítani az emberek gondolkodását a teremtett világhoz, harmóniát ajánlva Isten és minden ember között, az ember és a természet között. A 160 lap terjedelmű anyagból csak néhány, hozzám közel álló gondolatot idézek. Érdemes elolvasni mindenkinek.
A XXI. század …a nemzetállamok meggyengülésének tanúja, különösen azért, mert a nemzetek feletti jellemzőkkel rendelkező gazdasági-pénzügyi szektor egyre inkább eluralkodik a politika felett. Ebben az összefüggésben nélkülözhetetlenné válik olyan erősebb és hatékonyan megszervezett nemzetközi intézmények kialakítása, amelyeknek a vezetőségét a nemzeti kormányok közötti egyetértéssel igazságosan jelölik ki és hatalommal vannak felruházva a jogsértések szankcionálására. (175. pont)
Utal arra, hogy a nemzetek mindegyike Isten által akart valóság, s oktalanság volna feladásuk. Utal arra, hogy a pénzvilág a profitot hajszolja, s alkalmatlan arra, hogy a földet megóvja.    
A politika nem vethető alá a gazdaságnak, a gazdaság pedig nem vethető alá a technokrácia parancsainak és hatékonyságközpontú paradigmájának. A közjóra gondolva ma parancsoló szükség van arra, hogy a politika és a gazdaság – egymással párbeszédben – határozottan az élet, különösen az emberi élet szolgálatába álljanak. (189. pont) Utalás arra, hogy a politika nem vethető sem a gazdaság, sem a technokrácia hatalma alá, hanem egy tekintélyes nemzetközi szervezetre volna szükség.
Nem elég összeegyeztetni – egyfajta középutat választva – a természetről való gondoskodást a pénzügyi nyereséggel, vagy a környezet megóvását a fejlődéssel. Ebben a kérdésben a középutak csak egy kis haladékot jelentenek az összeomlás előtt. Egyszerűen újra kell definiálni a fejlődést.  (194. pont)
Igaz, hogy ma néhány gazdasági ágazat nagyobb hatalmat gyakorol, mint maguk az államok. De egy politika nélküli gazdaságot nem lehet igazolni, hiszen az képtelen lenne más logikát érvényre juttatni, olyat, amely kezelné a jelenlegi válság különböző aspektusait (196. pont) Mit mond? Egy politika nélküli gazdaság létét nem lehet igazolni. Igaza van. Nem lehet.
Amikor az emberek önmagukat teszik meg életük fő vonatkozási pontjává, és tudatukban elkülönülnek egymástól, megnő a mohóságuk. Minél üresebb valakinek a szíve, annál nagyobb szüksége van arra, hogy tárgyakat vásároljon, birtokoljon és fogyasszon.  (204. pont) Szívem szerint szól. A mi igazodási, vonatkozási pontunk Krisztus, a szegletkő. Ő tanít többek között a helyes önmérsékletre is.
A környezeti felelősségre való nevelés olyan viselkedésformákra ösztönözhet, amelyek közvetlen és jelentős hatással vannak a környezettel való törődésre, ilyenek például: a műanyag és a papír használatának kerülése, a vízfogyasztás csökkentése, a szelektív hulladékgyűjtés, csak annyit főzni, amennyit észszerűen meg tudunk enni, a többi élőlénnyel való gondoskodó bánásmód, a tömegközlekedés vagy a közös járműhasználat gyakorlata, a faültetés, a felesleges világítás kikapcsolása, és így tovább. (211. pont) Fontosnak nevezi viszont a találkozásokat, a szolgálatokat, a karizmák használatát, a művészetek felé fordulást, a lakókörnyezet védelmére alakult társaságok munkáját, a természetjárást, az imádságot, a belső béke megteremtését.
A társadalmi problémákra közösségi hálóval kell válaszolni, nem pusztán az egyéni javak összegzésével.  (219. pont) A javak igazságosabb elosztására tett javaslatát én is így vízionáltam. Kell egy háló, amely soktényezős, és arányosan húzza fel a lemaradottakat valamiféle arányos elosztási rendszer mentén.
„A kevesebb több”. A fogyasztás lehetőségeinek állandó halmozása ugyanis szétszórttá teszi a szívet, és megakadályozza, hogy meg tudjunk becsülni minden dolgot és minden pillanatot. Ezzel szemben, ha derűsen jelen tudunk lenni minden valóság előtt, bármilyen kicsiny legyen is, ez a megértés és a személyes kibontakozás sokkal több lehetőségét nyitja meg számunkra. (222. pont) Igaz. Nem kell annyi kacat, amennyi a fogyasztói társadalmakat elönti és agyonnyomja.
A társadalom iránti szeretet és a közjó melletti elköteleződés a szeretet kiváló formája, amely nemcsak az egyének közötti kapcsolatokat érinti, hanem „a makroviszonyokat, a társadalmi, gazdasági és politikai kapcsolatokat is”. Ezért az Egyház a „szeretet civilizációjának” eszményét javasolta a világnak (idézi VI. Pál megfogalmazását a 231. pontban). Egyetértek.
Talán más alkalommal megidézem az enciklika utolsó mintegy húsz oldalát, amely egyetlen hömpölygő imádás, a pápa személyes látásmódját és lelkivilágát osztja meg azokkal, akiknek füle van meghallgatására, és értelmük világlátásának befogadására.   Tehát később, így is hosszú lett a posztom.
Ízelítő az 1Jn 3. f.-ből:
II. ISTENGYERMEKSÉG
Isten gyermekei vagyunk
Nézzétek, mekkora szeretettel van irántunk az Atya: Isten gyermekei… vagyunk…, de még nem nyilvánvaló, hogy mik leszünk… mindenki, aki remél benne, megszentelődik, ahogyan szent ő is.
Szakítás a bűnnel
…ő azért jelent meg, hogy elvegye a bűnöket…  Az, aki benne marad, nem vétkezik. …akik Istentől születtek, nem követnek el bűnt, mert az ő magja bennük marad, és nem vétkezhetnek, mert Istentől születtek. Erről ismerhetők fel Isten gyermekei...
A szeretet parancsának megtartása
Aki nem az igazságosságot teszi, az nem Istentől való… az sem, aki nem szereti testvérét… az üzenet kezdettől fogva: Szeressük egymást! ... Ne csodálkozzatok, hogy a világ gyűlöl benneteket… Aki nem szeret, a halálban marad... A szeretetet arról ismerjük fel, hogy ő életét adta értünk. Ez nekünk is kötelességünk… amikor látjuk, hogy testvérünk szükséget szenved, ne zárjuk el előle a szívünket… szeressünk… tettel és igazsággal… Ha szívünk vádol minket valamivel, Isten fölötte áll szívünknek, ő mindent tud… Bármit kérünk, megkapjuk tőle, hisz… ami tetszik neki, azt tesszük. Az az ő parancsa, hogy higgyünk Fiában, Jézus Krisztusban, és szeressük egymást... így Istenben maradunk és Isten is bennünk… hogy ő bennünk marad-e, a Lélektől tudjuk, akit nekünk adott. Közöm. Szeretet tettekben és igazságban. Az Ő magja a megszentelő kegyelem. Isten irgalma felette áll bűneinknek. Nem tetszünk a világnak, mert nem az ösztöneinknek élünk. Mégis maradnunk kell az Isten- és emberszeretetben.