Érzem a tavaszt. Most is süt a nap, felhők tarkítják a kék eget. Röpködnek a madarak. Már hajnalban kezdik a hangos udvarlást (avagy territóriumuk védelmét füttyögik az énekes madarak).
T. kedvenc népdala még sokaké. Jól kifejezi a természet ébredését. Mert hát
Tavaszi szél vizet áraszt
virágom, virágom.
Minden madár társat választ
virágom, virágom.
Hát én immár kit válasszak,
virágom, virágom.
Én tégedet, te engemet,
virágom, virágom.
Ami azt illeti, ez a választás jó 52 évvel ezelőtt megtörtént.
Csupán az érvényességét kell fenntartani, megerősíteni.
***
Egy hete teljesen berekedtem. Tegnap eluntam, bevettem egy Nurofen-bogyót. Régen ez nem így működött: Móricz Virág könyvében (Anyám regénye) idézi egyik ősét: „Épen ott volt Nagy Maminál, mert beteg, torokgyulladása van, 12 pióczát tettek torkára, már jobban van.” Mindez részlet Pazár János 1865-ben írt leveléből. Ugye Petőfiről is készült fotó (dagerrotípia). PJ is ír hasonlóról: „levett »fénygépével«”. Ma kamera, fényképezőgép a neve.
És egy nő (Pepi) leveléből is idézek, aki így szitkozódik: „Hát bújon a lóba, követ a fejire!” Érdekes olvasgatni a régi írásokat. Mennyire eltér az egykori szóhasználat a maitól, illetve pont fordítva. A mai tér el a régitől, hogy „egye meg a fene”.
***
Április 4. van.
Máig ünnep a családban.
1975-ben ezen a napon született meg 2. lányunk. Így hát
április 4-ről szóljon az ének,
örvendezve a születésének.
Hát persze. Isten éltesse sokáig szerettei körében!
Utolsó kommentek