Mi az ünnep? Unokánk, Ágoston kapott egy kék színű trikót a meglévő sárgák mellé. Szerette volna már többször felvenni, de szülei leintették: a kéket ünnepek alkalmával veszed majd fel. Elérkezett a Bp.-re jövetelük napja. Kapta hát a sárga trikót, reggel, illetve csak kapta volna, mert éktelen tiltakozásba kezdett: A kék trikót szeretné felvenni (magázza magamagát), mert ünnep van, megyünk Tücsi nagyihoz és Dídádú nagypapához.
Ma reggel a Kolossy téren egy vénember kiabál egy autósra. Mindenféle imbecillisnek elmondja, amiért a tilos tábla ellenére fordított irányban megy a parkolóba. Még hallom, ahogy a másik visszaszól: Ember, a másik út le van zárva. Kíváncsi volnék, a vénember kikre szavazott. Vagy a mérhetetlenül aránytalan, hatalmas mértékű packázás minden emberi mértékkel szemben nem tűnik fel? Igaza volna Habsburg Ottónak, aki kb., ezt mondta egyszer: - Nézze, kéhem szépen, egy milliáhd fohint eltüntetése senkinek sem fáj. Egyáltalán nem tudja elképzelni, hogy az mekkoha pénz, és nem is féhne a fejébe, hogy báhki ekkoha összeget el mehne lopni.
Ma reggel is, mint már annyiszor, gyönyörködtem egy feketerigó szépséges ... na, nem a hangjában, nem, az alakjában. A csőrös jószág megint elegánsan, feketében jelent meg a Sodrás utcában. Az alacsony kerítésen bukkant fel. Csakugyan fekete ruhában volt, fekete brokát palástba burkolódzott. Engem alaposan megfigyelt. Ki fia-borja volnék, s egyáltalán. Hogy nézek ki. Márhogy hozzá képest. Mi tagadás, ő volt tökéletesebben öltözve, de azért nem egészen. Meztéláb tipegett előttem, mint Varga Julcsa a réten, akinek Garzó Pista nem akart újat. Hát neki se. Mezítláb volt, hogy azért olyan nagyon el ne bízza magát. Így hiába forgatta kecses fejét, hiába pillogott ide, majd oda, s próbált engem lenézni, nem sikerült neki. Nem is sikerülhetett neki - topánka nélkül.
Utolsó kommentek