1.
feltételezés:
Tegnapi divatbemutatóm a humor jegyében készült. Nehogy
valaki tudományos alaposságú
munkának takintse. Itt van pl. az acélbetétes bakancs. Igaz, hogy jól lehet
vele rugdosni, nincs az a telefonfülke avagy buszmegálló-üvegfal, mely érdemben
ellenállhatna neki. Ám a hernyótalp összelapíttya.
bizonyítás:
Mica meséli, állítólag valaki, valahol, hallatlanul erős
acélbetétes bakancsát a még éppen mozgó busz kereke alá csúsztatta. Mondják – a
busz megemelésének a kísérlete nem sikerült, hanem éppen ellenkezőleg –, a gumi
szétlapította az acélbetétet és ami benne volt.
tanulság:
Ti, leányok, ne tegyétek...
* * *
2.
Hosszú idő óta győzködöm magamat arról, hogy csak semmi politika, van fontosabb dolgom is ennél. Meg egyáltalán. Hálát kellene adnom az Istennek, hogy nem kell naponta kötelezőszerűen meghallgatni országunk elejének legújabb nyelvi produkcióját. Bizony távol szeretnék maradni tőle, de hatvan év tapasztalatai, tanult ismereteim, a láttató történelmi példák, azonosságok, ismétlődések azt diktálják, hogy nem foghatom be pörös számat, mert vétkesek közt cinkos aki néma. Tehát ide az aláírni való ívekkel, ide a blogbeli lehetőségekkel. S amíg megadatik, reagálni fogok arra, amire lelkiismeretem felszólít.
Beszéltem.
Utolsó kommentek