Ma nem én teljesítettem, hanem a redőnyösök. Valamikor nem
okozott gondot, hogy napközben jöttek a szenes emberek a tüzelővel. A ház asszonya
otthon tartózkodott, s fogadta a szép szál fiúkat. Azok nekik dühöngték el,
hogy lehetett ilyen barom módra tervezni a házat. Fölfelé is, lefelé is stb…
stb. a nagyobb baksis reményében.
Mára megváltozott a helyzet. Mindenki dolgozik. (Csak én
nem, legalábbis ma nem.) Valakinek fogadni kell a mestereket. Akik nem rám
törtek valamikor a nap folyamán, hanem mobilon egyeztetett időpontra jöttek.
Nem is késtek egy fél percet sem. Udvariasan elhárították a segítségemet. Az
anyagokat ők cipelték, a saját szerszámaikat használták, s magam eléggé passzív
szerepet töltöttem be. Én voltam a házigazda, akinek meg kell várni a tortúra végét,
hogy kiengedje a fiúkat, no meg hogy kifizesse őket. Egy fillér borravalót nem
fogadtak el, miután négy óra hosszat dolgoztak folyamatosan ketten.
Most minden likon szúnyogháló fityeg, s minden déli tájolású ajtón-ablakon redőny illeg.
Lehet, hogy megőrültem? Vártam hogy ma kánikula legyen, hogy megtapasztaljam:
érnek-e ellene valamit ezek az árnyékolók? Egyetlen pozitív tapasztalatom: A
szúnyogháló hatásosan kirekeszti a sűrűn pelyhedző nyárfa-vattát.
Hogy valami haszna legyen elkótyavetyélt napomnak, az egyik
lábamról a másikra állás mellett kiporszívóztam a sok forgácsot termelő két
iparos után.
Ja és elolvastam Juszuf erkölcstanjegyzetét, melyet a piaroknál vezetett
elő annak idején, s melyet Erdő Péter jóvoltából most közkinccsé tettek. Elálmélkodtam,
mennyi vetülete, szegmense, mérlegelésre méltó megjegyzése volt egykori
hittanárunknak, Medvigy M.-nak. Egy biztos, józan és egyszerű mondatai
mindnyájunkban megragadtak és végigkísértek az életen. Mert jegyzetei
érthetőek, jó magyarsággal szerkesztettek és megjegyezhetők voltak. Ha ez a
reklám helye volna, hozzátenném, hogy a 82 oldalas füzet kapható 750 forintért
az Új Embernél. De ez itt nem a reklám helye. Én minden hittanra járó gyereknek
kötelező olvasmányként a kezébe nyomnám szíves miheztartás végett.
2007.04.20. 16:49 emmausz
Morális
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr185167486
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek