Mickey webnaplója

A Szív újságban olvasom, hogy a bölcsből sugárzott a béke, s mikor ennek titkáról faggatták, azt mondta: amikor ülök, akkor ülök, amikor állok, akkor állok, és amikor megyek, akkor megyek... szemben a legtöbb emberrel, aki amikor áll, akkor már megy, amikor megy, akkor már lélekben le is ült és így tovább. Bizony, bizony, és így tovább. Erről a továbbról mondok néhány szót a XXI. századi fejleményekről.
A ma embere amikor leül, már mobilon hívják, amikor közösségben vesz részt, akkor is mobilozik, amikor a mise elkezdődik s „beszól” a mobilhang, akkor kétségbeesetten próbálja kikapcsolni a készüléket.
Mielőtt beszélni kezdenél hozzá, otthagy, mert mobilhívása van, amikor lecsillapodva elüldögél, akkor sms-t ír, amikor a szövegen gondolkodik, akkor elmegy feltölteni az aksit, s miközben tölt, már a másikon hívják, amikor azon beszél, már a számítógép előtt ül, hogy leszedje az emaileket, amikor leszedte, chat-elésbe kezd. Amikor belemelegszik a válaszolgatásba, akkor bekapcsolja a webkamerát is, s rááll a skype-ra. Amikor a kapcsolat létrejön, lekapja fejéről a head-set-nek nevezett abroncsban végződő drótközeget, s felugrik, mert kész az akkutöltés, s válaszol a közben érkezett sms-ekre. Amikor írja őket, akkor beszól a szobába: valaki kapja már fel a vezetékes telefont, mert magam nem tudom.
Kiber (cyber)-tér a neve a virtuális valóság helyének. Nem nevezném a béke szigetének.