Ma reggel az út mentén láttam egy bokorszerűen nőtt trombitavirágot. Nézd balra 90 fokkal elforgatva. Megvan? Hát persze, hiszen vízszintesen jobb felé tartották a trombitájukat. Azonnal eszembe jutott egy régen látott Ébredő város c. gobelin, melyen angyalok fújták a trombitát a város felett. Most meg egy hétig emberek. Évtizedekkel ezelőtt viszont Mécs László. Ő így fújta:
„Én, Mécs, Isten szavának trombitája
s mint költő, élő lelkiismeret:
szétkürtölöm most minden égi tájra,
hogy vannak züllött ifjú emberek…”
Persze, hogy vannak, és mert előttük az élet, s mögöttük a kevéske tapasztalat, ezért mindennél fontosabb az ő ébresztgetésük, miközben sose szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy a felnőttek között is nagyon nagy a zavar…
Haj, haj, hogy én milyen zagyvaságokat olvastam az egyházról s vélt tanításairól. Inkább nem terjesztem. Terjesztem viszont az IGEN c. lap honlapján szereplő vélemények közül az elsőt és az utolsót. A kettő között rezeg, feszül még nagyon sokféle vélemény. A többit keressétek meg ott. Jó böngészést.
Akkor lássuk őket:
Belterjes katolikus happening? Nevetséges jámborkodás? Értékeink megfogalmazása, újra felfedezése és felmutatása a nyilvánosság számára? A megújulás lehetősége a keresztényeknek is? Falra hányt borsó egy közömbös világban? Akart-e fújni a Lélek...?
1. íráska: A lényeg: a katolikusok csináltak maguknak egy szuper jó egy hetes happeninget.
Furcsamód úgy sikeredett, hogy mások ebből nem nagyon részesültek. Hogy miért nem? Mert a tényleg jó programok falak mögött zajlottak, ahol az összes jó helyet mi – katolikusok – foglaltuk el. Kirívó példa erre a Godspell-előadás a MOM-ban. Zsúfolásig megtelt nézőtér, kizárólag az ismert arcokkal. Egy ateista nem sok, nem fért el a nézőtéren. [biztos? – kérdezem] Mi remekül szórakoztunk, az előadás ragyogó volt, a gyerekeink profi módon szerepeltek. Csak épp a misszióhoz nem volt semmi köze az égadta világon. Holott!!! Ez a darab az egyik legkiválóbb és legalkalmasabb zenés evangelizáló produkció lehetne az utcán! A Móricz Zsigmond-körtéren kívül ezt a darabot naponta elő kellett volna adni az összes színpadon! PT
Utolsó íráska: Fáklyával a Gellért-hegyi szentmisére. Útközben a következő párbeszéd hangzott el az épp ott járó-kelő gyerek és apja között:
– Mit csinál itt ez a sok ember? – kérdezi a gyerek.
– A vallásosok mécseseznek – így az apa.
Nem baj – gondolom én –, lehet, hogy szép emléke lesz későbbre a gyereknek ... a vallásosokról. NG
2007.09.26. 17:47 emmausz
Utórezgés
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr105167654
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek