Tétel: A magyar nyelv olyannyira rugalmas, hogy még a
kötőszókból is képes igét képezni. Pl. ámbár: Most mit ámbározol itt nekem? –
kérdezheti valaki.
Reggel azzal szórakoztam, hogy sorra vettem a testalkotó
dolgokat, hogyan képez igét belőle a magyar. Egész tekintélyes lista áll össze
belőlük, ha végigveszem őket tetőtől talpig.
Itt van mindjárt a talp. A kitalpal, megszokott ige. De
menjünk egyre feljebb: bokázik, térdel, kicsontoz, megbőröl, vérzik, nyáladzik,
sarkall, sarkal, lúdbőrzik, hasal, elhasal, mellre szív, mellre vesz (labdát),
kiveséz, gyomroz, kibelez, brusztol!, könyököl, csuklózik, kezel, kilábal,
izmosodik, elinal, könyököl, szőröz, vállal, szájal, hajaz, pillant, karol,
körmöl, fülel, megorrol, megorront, szemez, szemel, pofázik, nyelvel, fogaz, fejel, kifejez, befejez, megfejel, nyakal,
beletenyerel, lekezel, agyal, kieszel, letüdőz, szível, megszívlel,
hátraesik, könnyezik, eltaknyol,
megkönnyez, tököl, spiccel, elfenekel és még durvább kifejezések is vannak,
öklöz, bordáz, kicsontoz, kiherél, kizsigerel, letestel, megtestesedik, nyaklik,
lábadozik, stb. és akkor az intimebb dolgokkal összefüggő igéket még nem is
emlegettem.
2007.11.30. 08:51 emmausz
Nyelvelek
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr465167722
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek