Mickey webnaplója

Tegnap még november volt, András napja. Isten éltesse Bucit, aki András, és aki bátyám fia, és Zsuzsa férje és Zita papája. Arra gondoltam, hogy ha már egyszer QQ olyan szépen összerakta volt a családi kicsoda-micsodát, egy esztendeig lehetne miénk a szó. Semmi nem garantálja ugyan, hogy lesz is belőle valami, de mégis, legalább a jó szándék erejéig hadd induljon egy ilyen sorozat.
Egy bekezdés Buciról.
Bandi világéletében szelíd gyerek volt. Nagyon várta kisgyerekként apja hazaérkezését. Hoztál valamit? – kérdezte, mint e legtöbb kisgyerek. Nem hoztam, szólt többnyire a lakonikus válasz odaföntről. Buci csak legyintett, mint aki előre tudta, előre érezte. Azért ha már találkoztak, még hozzátette: „Apuka, bokszoljunk, de te ne, csak én.” Nagyapjuk, Czakó papa szerette, ajnározta unokáit. Naponta ismétlődött a szertartás: Papító, két fötö, egy fötö. Két fötö Ágibáginak járt, mert ő volt a nagyobbacska, egy fötö pedig Bucinak, mert ő volt a kisebb. Egyszer – már felnőtt korában, amikor gumis műhelyt nyitottak, s.k. megszerelte Skoda autóm kerekeit. Jó szívvel emlékszem rá, hogy milyen alapos munkát végzett Bandi, aki talán még középiskolás korában vezetgette apja Skodáját. Mondtam neki, de jól mész ezzel a járgánnyal. Ezzel? – kérdez vissza, ez egy hulladék. Bandi máig szeret vezetni. Úgy tudom, most is kamionvezetőként járja Európát. Még sokat kellene írni róla, családjáról és érdi házukról, vendégszeretetükről, állatbarátságukról és kertgondozásukról, de abban maradtam, hogy csak egy bekezdés lesz mindenkiről.
Más. Ma van az egyházi év utolsó napja, kvázi „szilveszter”, noha nincs Szilveszter napja.
Más. Egyszer említettem, hogy füleim megszólalnak, ha megrázom a fejemet oldal irányban. Azt is megírtam, hogy szerintem G és H hangon szólnak. G hangot hallok bal fülemben, H-t a jobbikban. Ilyet persze le lehet írni, mert nem tart tovább, mint egy névjegykártyát nyomtatni, melyen az áll, hogy az AEROS cirkusz légtornásza vagyok, de hát mi rá a bizonyíték? Most itthon lévén odaléptem a zongorához, és nyomtam egy G-t, H-t. Tényleg ezek a hangok voltak. Rájöttem, hogy agyilag fel tudom idézni a hegedűsök hangolásakor megszólaló EADG hangokat. A többi csak viszonyítás kérdése. Ezt a készséget a szakmában relatív abszolút hallásnak nevezik. Hát lehet is gyerekkori hétéves hegedűtanulás után. Bár azóta eltelt vagy negyvenhat év.