Tehát nem tudom, miért érdekel a számuk engem, aki saját ivadékainak sem képes lakást venni, nem azoknak, akiket a törvények őrültségei vetettek ki közülünk.
A törvények összevissza rángatása egész egyszerűen megszokhatatlan. Éppúgy rántják ki a talajt az emberek lába alól, mint az erős földrengés. Hatásuk is hasonló. Akinek nincs jövőképe, mert nem tudja, mekkora mértékben teszik földönfutóvá és milyen ütemben, az nem fog hatalmas összegű hiteleket felvenni, hogy fedélhez jusson. Ez pedig egyenes útként vezet a clochard-életmód felé. Még egy olyan gazdag városban is, mint München, ahol vagy tíz évvel ezelőtt 800 ember élt a hidak alatt. A polgármester hiába biztatta őket, hogy költözzenek üres lakásokba, ajánlatát kiröhögték, mondván: Majd bolondok lesznek lakbért, gáz- és villanyszámlát fizetni. Egy frászt. Ágakkal tüzelnek szabadtéri tűzhelyeikben, s ingyen. Tudom, az itteniek közül
sokan elfogadnának lakható lakást, de éppen azért nincs szállásuk, mert a lakásmaffia kiakolbólintotta őket saját tulajdonukból, mások a hadisarc mértékű közműveket nem győzik állni. (Ld. saját felháborodásom írásos jelét. Nagyon csúnya mondatok jutottak eszembe, amikor megláttam január havi fűtésszámlámat 51 000 ftról. Mert ez már csakugyan tűrhetetlen!) Mi lesz itt? És kinek jó ez?
A hírhedt Uljanov azt fogalmazta meg, hogy a forradalom az osztályharc legsúlyosabb formája, amely akkor tör ki, amikor az elnyomottak ellehetetlenülnek, és nem tűrhetik tovább az elnyomók kizsákmányolását, az uralkodó osztályok pedig túlélve önmagukat már nem képesek tovább ostoba rendszerüket fenntartani. Tessék csak elgondolkozni a bolsevik megfogalmazásán.
Utolsó kommentek