Mickey webnaplója

Ma írnom kell Éváról (121), mert születésnapja van. Bár nem vasárnap született, hanem szombaton, és nem is született, hanem császárral műttetett. Nagy élményként vettem tudomásul kb. éppen ez idő tájt 11-12 óra között, mert hazaküldtek a koriból, mondván: még túl korai stb. Aztán mégis meglett.
Érdekes ma visszanézni a mobiltalan világra. Még telefonvonalunk sem volt, mert politikai okokból kapott, aki kapott, és ugyanezen okokból nem kapott, aki nem kapott. Évtizedes várakozás elé nézett az, akinek nem akartak adni. Érdeklődni tehát a telefonfülkéhez mentem. A kispesti játszótér sarkán állt a fülke. Ott értesültem róla, hogy „relatív téraránytalanság” miatt szekálták cézár módszerrel Évát. Nyúlánk csecsemő volt elsőszülöttünk, akit később azzal zrikáltunk, hogy direkt megnőtt anyja hasában, hogy később aztán leálljon. Utóbb lassan gyarapodott csak.
Éva nagyon muzikális kisgyerek volt. Szívesen tanult gyerekdalokat, anyósom, a mamika meg szívesen megtanította őt mindenféle dalocskára. Ahol laktunk, udvarunk is volt, szerettünk kint tartózkodni, főleg verőfényes időben. Ilyenkor mindenféle mókát kitaláltunk. Pl. Éva babakocsiját lökdöstük egymásnak Tücsivel, ő meg nagyon élvezte velünk együtt, mígnem nekikoccant a betonjárda szegélyének a kocsi. Éva kirepült a kocsiból, és feje szintén nekikoccant. Azonnal dió nagyságú púp keletkezett a homlokán. Mi hideg kés élével kívántuk a duzzanatot mérsékelni, ő nem értette a barbár módszer lényegét, és éktelenül elkezdett sivalkodni. Mi kezünkben a késsel, ő meg üvöltve, szép kis család benyomását kelthettük a szomszédságban. Mikor nagyobbacska lett, jó barátságba keveredett a ház kutyájával. Mindent megengedett Évának a blöki. Megengedte pl., hogy a lábosából egyen a gulyásleveséből.
Éva kis korától kezdve szeretett sportolni. Először talán biciklizni tanítottam meg, majd görkorizott, de megtanult sízni és korcsolyázni is. Pingpong-edzésre is járt egy sportklubba. Arról volt híres, hogy nagyon szabályosan ütögetett. Mindent visszatett az asztalra. Később rendszeresen kirándult, vitorlás vizsgát is tett, futott.
Máig nagyon szereti a mozgást. Télen a gyerekekkel felmentek a kis hegyi tóhoz Oyonnax fölé. (Ez a városka a francia Alpok tövében-oldalában van.) A befagyott tavon siklott korival. Estelle-ke pedig otthon mindenkinek elmesélte, hogy a mama milyen jól korcsolyázik. Be is mutatta: A mama így is tud (balra fordult), és így is tud (jobbra fordult). Csakugyan a mama mindkét módon tud, sőt még bonyolultabbakat is.
Isten éltesse a mamát, aki lányunk, és akit Mica kicsi korában a kimondhatatlanul nehéz Éva név helyett Lalának keresztelt el. Lala nem idegenkedik ettől, ma is hallgat becenevére.