A Viccözönről írtam, hogy az első mosolyra a 44. o.
sutkája ingerelt. Nem beszéltem összevissza. A második elfogadható minőségűre
ugyanis a 87. oldalon bukkantam. Így szól: Egy amerikai egyházi lapban volt
olvasható egy pap jegyzete:
G y a k - r a n
..... így ... néz ... ki
........ a s z ó s z é k r ő l a
t e m p l o m ... , h a
a p a p v é g i g-
.............. t e k i n
t r a j t a
ésígykellenekinéznie,hamindenkiittvolna,akihozzánktartozik
Az amerikai pap élményével rokon, ami az utóbbi idők
agapéival is történik. Annak ellenére, hogy személyesen invitáltatik a
nagyérdemű. És ez már nem vicc, hanem az ünnepnapok valósága.
Két hasonló emlékem van, mely ide vonatkoztatható.
1. Sebők Sanyitól jó 15 éve hallottam Máriabesnyőn, hogy a
hívei Csipkerózsika-álmukat alusszák, hiába puszilgatja őket. Nem akarnak
felébredni!
A másik az általam olyannyira kedvelt zsoltár, a 127. Ebben van többek között:
Hogyha az Úr nem építi a házat, hasztalan fárad, ki építi
azt.
Hogyha az Úr nem őrzi a várost, aki azt őrzi, hasztalan virraszt.
Hasztalan néktek hajnal előtt kelni,
Fönn fáradozni késő éjszakáig.
És verejtékkel enni kenyeret.
Ez van most. :–(((
Ám...
Pihentében is megad minden áldást, annak az Úr, akit
szeret.
Én erre a sorra várok. ;–)))
Utolsó kommentek