„Ne tessen nyugtalankodni, mondta volna (a
Kormos-anekdota szerint) az egyszeri szobafestő, EZ MÉG KAP FOGNI EGY VAJSZÍNŰ
ÁRNYALATOT”, olvassuk a vajszínű árnyalat blogjának mottóját. Az Esterházy
közvetítésű kiszólást egy szobafestő követte el. Ezt jó hangsúlyozni.
Hasonlót mesélt a község mechanikusa is, nagyapám, aki
egyik falubélijét megkérte, ha úgyis Kétegyházán jár, hozzon neki egy ív üvegpapírt a boltból.
Elmegy a koma a városi háztartási „bolba”, majd dolgavégezetlenül tér vissza.
Öregapám kérdi: Aztán hozott-e kend üvegpapírt?
– Én ugyan nem – mondja a szomszéd.
– Oszt miért nem hozott kend? – firtatta az öreg tovább.
– Csak, mert nem adott a bótos. Aszonta, ű nem tart illyet.
– Hát mit kért kend?
– Mit kértem vóna? Amire kend kért éngem: Egy üveg í-papírt. Oszt nem vót néki.
2008.08.30. 20:59 emmausz
Tessen nyugtalankodni
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr535168071
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek