De ha tiszta volna az üveg belső oldala, akkor se látnék ki, mert az agyonsózott utakról érkező sós-homokos massza erősen tompítja „kilátásaink”-at.
Inkább behunyom a szememet, vagy előkapok valamiféle sillabuszt, hogy ne töltsem tétlen-révetegen időmet, mert csak egy életem van, melyet szeretnék színvonalasan eltölteni.
Próbálkoztam sokszor napilapok olvasásával, de nem sikerül immár hónapok óta jó szívvel odaülni, hogy valamiféle hírt, méghozzá jó hírt kiszedjek a szeméthalmazból. Tele vannak hazugsággal, reménytelenséggel, gyilkosságokkal és gyilkos indulatokkal. Nekem meg egy életem van, melyet szeretnék emberhez méltóan leélni, kiváltképp, mióta érzem erőim fogyatkozását. A lapoknak engem kellene szolgálniuk, hogy életem kiteljesítését előmozdítsák a maguk módján. Nem ezt teszik. Ezért elment a kedvem attól, hogy a kamaszos vagdalkozásokkal tömjem meg magamat, ahelyett hogy a nekem hasznos, és mindenki számára szép felé nyithassak. Nem akarok senkit becsapni. Csakugyan nincs kedvem tájékozódni a legújabb trágyadomb szagát illetően.
Nézhetném a tévét, ha találnék benne épületes műsort. Ám a csatornák egyik legvisszatérőbb eleme: melyik celeb, melyik városban lép fel, milyen hang- és videoanyaggal kívánja borzolni a kedélyeket. Nem akarok senkit se kiábrándítani, de nem érdekel egyik se. Csináljon mindenki karriert úgy, ahogy akar, és fogadja hozzá ásításomat. A legtöbb csatornán a pisztolyos emberekből vagy csókosokból választhatok. Ha egyik se vonzana, néhány választhatok még néhány sportműsorból, vagy – és ezt szoktam leggyakrabban tenni – megnézem, ad-e valamiféle meghallgatásra érdemes zenét a Mezzo.
Hol ad, hol nem.
Ennek megfelelően hol meghallgatom, hol reményt vesztve kikapcsolom a tévét.
Végül is elegem van a relatív világból.
Szeretném, ha a tömegtájékoztatás a valóságról tájékoztatna,
szeretném, ha a rádióból értékes hallanivalók érnék fülemet,
szeretném, ha az ablakokon kilátnék,
szeretném, ha a zöldségek azok volnának, amik, a gyümölcsök úgyszintén,
szeretném, ha a csokoládék, a lekvárok, a konzervek és minden saját maguk volnának, nem csak azoknak látszók.
Szeretném, ha a politikusok a közjó kiteljesítésén fáradoznának,
szeretném, ha a tévéből, rádióból valós értékekkel töltekezhetnék,
szeretném, ha befejezné mindenféle maffia aljas tevékenységét,
szeretném, ha a szavak újra jelentenének valamit,
szeretném hasznosan eltölteni akármennyi hátralévő időmet.
Szeretném szeretettel körülvenni mindazokat, akik hagyják.
Nem hagyom, hogy ebbéli törekvésemben bárki, bármi meggátoljon.
Nekem ne mondják meg a megmondó emberek,
nekem ne mutassák meg, hogy mire képesek beteges bűnözők,
az én lakásomban ne ordítozzanak a tévéből gyilkos pofák,
az én idegrendszeremet kíméljék meg mindenféle érdekcsoportok,
az én telefonomról szokjanak le a zsebemben kotorászni kívánók.
Maguktól persze nem fognak,
de teszek róla, hogy én mondjam meg,
mit szeretnék kezdeni sorsommal.
Utolsó kommentek