Ha már az a megtiszteltetés érte utóbbi postomat, hogy az egyik palindrom szerzője újabbat küldött, kikerülhetetlenül fontosnak vélem, hogy azt is közzétegyem ugyanitt megköszönve megtisztelő figyelmét. Íme:
„Ős imád
Éden e történet s irata.
Vizeké - lápoké géme ki kalandor mint éj,
erek ni, eső szédít és emel el.
Ődeleg-é Rima, Sajóra vár?
Duna terítse medrét,
Tisza, Körös, a Maros, a fakó Szamos
civakodó kavicsom az.
Sok a fasora ma s örök az.
S itt érdemest ír e tanú Dráva rója
s ami rég eled, ölel,
Emesét idéz s őseink erejét.
Nimród, na lakik-e még ék, opál ék-e?
Zivatar istenét rőten… e dédám is ő.”

Szabó Tibor 2009.06.03.(palindrom)
Húúú. Ha egyszer beindul egy üzlet! E-mailen küldött a szerző egy másik palindromot is, hadd ragasztom mindjárt az előzőhöz: Miféle tehetség kell ezekhez? Csak ámulok.

Már ma keserűn
Életem előtt ezer év lesi az a hatását.
Jó fejés, emelt adót rád költém. Érdek? Éden?
Emeld főd Etelének éke! - Honon napi égi igéi.
Pannon oh, ekéken élete.
Döfd le menedéked rémét, lökd ártódat le, meséje fojtását.
A Haza is elvérez ettől, eme telén üres e kamrám…

Szabó Tibor 2009.05.31.(palindrom)
Ezt meg kedden reggel leltem meg, s mert beleszerettem, menten beszerkesztettem: legyenek ehelyt egy helyen eme zengezetek:
A rút ki patakom látom, láz ó, hajt, ím istenét rőt-szín, íz s történet simítja, hoz álmot, álmokat a piktúra.
(Szabó Tibor 83 betű)

Erre s ezzel szemben kezdve lehet kezdened: Mesmeg keletkezett egy remek, melynek kezdete: Keleten: Szerzette e melegben (lent megleled e nevet.)  

Keleten

E meleg év eleve leteríti mágiáját.
Szalad e tél menekül ettől.
Árad-rohan, ó, sokác apa hajt.
Amaz a tavasz, az ütemez s
a busó had lép, a ma riad.
Baltazár-báb betört e helynél.
A kerepelőt látnák subában,
a bábus kántál - tőle perek.
A lény lehet rőtebb ábrázat-labda.
Irama példa.
Hó, suba, szeme tűz,
az s avat a zamatja.
Ha pacák oson a horda rálőtt,
e lüke nem, léte dal, az s tájáig ámít-ír.
E tele vele vége. Lemenetelek…

Szabó Tibor 2009.07.15. (palindrom)

A dúdoló

Ki pengőből él e vén,
Ez-ez éneke ríme, tűzdeli vicc-ár.
Zenei kéz rég ér éneket, élc na.
Balaton, az s a varsád rá,
Ladik-ének leld ám igéd,
Ne viseld a zekéd.
Ivók alatti őszi íz s ő itt a lakó.
Vidék ez, ad-lesi vendég imád.
Lelke néki dalárdás.
Ravasz a nóta,
Labanc léte kené rég érzékien.
Ez rác, civil, edz ütemire kenéze,
Zenével élő, bőgne pikoló duda.

Szabó Tibor 2009. 07.18.(palindrom)
Újra egy új:
A Góbék

Évődők? Ó, zsarátnok!
Széki tára bennem.
A Hon-orozók óta ravasz,
Ugat az oláh, ő falánk.
Nos, Csíki réteg érája, ja,
Babba Máriai fele más zord a vég,
Ez, S az, ahol űrök… s őr ő Kárpát.
Ölén érdemeseikkel élnék én lélek.
Kies e medrén.
Élő táp rá körös-körül Óhaza szegé,
Vadrózsám ele, fiai.
Rám abba baja jár, éget.
Érik is Csonknál a fő!
Hálózata gúzsa varat okozó, ró,
Noha menne baráti kéz.
S kontár a szó… köd,
Övéké boga.

Szabó Tibor 2009. 07. 28. (palindrom)