Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korri... (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közös... (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!

Utolsó kommentek

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korrigálni az embereket és dolgokat - és magamat is persze. Minden jót! Klári (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közösben! :) (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!
  • Utolsó 20

2009.09.08. 11:46 emmausz

Operáció

Nincs sok kedvem ma a humorizáláshoz. Reggel feltételezhetően megműtötték Tücsit. Hívhatnám az intézményt, bár aligha szeretik. Még két és fél óra, és megyek meglátogatni egy cekkerrel, a kért teával, ásványvízzel, jégakkuval, szívószálakkal.
Elindulhatnék most is, mint tavaly tettem, és úgy járhatnék, mint tavaly. Mély álomban találtam, egyenletesen lélegzett a műtét után – teljes békességben mindennel.
Most azt remélem, hogy mire felérek, ébren találom, és az általa kért dolgokat átadhatom neki, néhány szót szólhatok hozzá, ha nem fárasztja túlságosan.
Most feszültséges a csend, nehéz elmagyarázni, hogy miért vagyok itt, miért nem amott lesve minden rezdülését, s hozva percenként a friss híreket.
Nincs is jobb válaszom, mint hogy valahol lennem kell, és sehol sem vagyok jobb helyen.
Se ott, se itt.
Ez az állapot előállása miatt ilyen, és nincs más értelmes kifutása, mint a múló idő, mely azokat a dolgokat szokta megoldani, melyekre mi képtelenek vagyunk.
Fejem teli azoknak a jó kívánságaival, akikkel összefutottam ma. Talán mindnyájuk neve eszembe jut, ha felkocogok hozzá.
Este kiegészítem postomat a tudomásomra jutott infókkal.
Addig továbbra is gondoljatok rá együtt érző szeretettel. 

Délutáni fejlemények
Délután meglátogattam feleségemet. Egy monitoron jelenik meg többféle görbe és számokba, betűkbe foglalt információ az ágya mellett, bal keze preparálva, ott kapja az infúziókat, a jobb keze ujján világító csipesz, különféle feladatokat végez rajta, talán pl. a vérnyomását méri. Lábából szivárog a sebtisztulás vére egy zacskóba. Ezt ürítik, és visszaáramoltatják bele. Nem értem a részleteket, de a lényeget igen. Saját tisztított vérével pótolják a veszteséget. Műtött lába bebugyolálva, csak az ujja vége látszik ki, sárga a jódtól.
Tücsi meséli, hogy bekenték csak úgy csurgott róla a sárga lé.
Egyelőre csapvizet iszik, ma semmit nem ehet.
Mosolyog, bár közben elmondja, hogy fájdalmai vannak.
Reggel fél hétkor megáldozott baráti pap K. G. jóvoltából.
Altatása fél nyolckor kezdődött.
Nyolctól tízig vágták, fűrészelték, kalapálták, vésték, szögecselték stb. Elmesélte, úgy látszik, nemigen aludt. Érezni semmit nem érezhetett, mert gerincen keresztül kapta a levet. Most három napig nem emelheti fel a fejét. Csaknem mozdulatlanságra van ítélve. Aztán fokozatosan tornáztatják, mozgatják. 
Telefonálni már tud, ha a mobilját a fülére igazítom.
Mindenkit üdvözöl, mindenkinek köszöni imáját, jó kívánságait.
Holnap újra meglátogatom.      

   

 

2 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr705168592

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ismeretlen_5026 2009.09.08. 21:53:25

Tőlem is megy a rágondolás szeretettel.

mick · http://emmausz.freeblog.hu 2009.09.08. 22:01:56

Köszönöm, és megmondom holnap Gabinak, aki Tücsi
süti beállítások módosítása