Itt abbahagyom az élemedett kor különféle kimenetelű végének taglalását. Pusztán azt szeretném megértetni mindenkivel, hogy zömmel abból él a felnőtt, amit gyermekként megtanul. Ám a tankönyvek – teljesen érthető okokból – nem foglalkoznak kellő részletességgel a felnőttkorban és az utána következő életszakaszokban előadódható gondjaival. Ez teljesen érthető, hiszen valljuk be, a gyermeket egyáltalán nem érdekli az élet hanyatlásának a kérdése, még tán annyira se, mint az igeragozások, vagy a szőlészet részkérdései.
Miért is érdekelné, hogy mi lesz egykor, hisz életíve éppen felfelé ível, nem pedig hanyatlik. Ám ilyenformán ugyanúgy tapasztalatok és kellő előkészület nélkül megy bele a későbbi életszakaszokba, de a házasságba is, amiről szintén alig tanul valamit, vagy a gyermeknevelésbe, amit vagy másol gyermekélményei alapján, vagy sem.
Ezért nem árt továbbképzőt venni a bennünket foglalkoztató létkérdésekről. Még szerencse, hogy akadnak idős emberek és/vagy szakemberek, akik megírják, mire számítsunk egészségünket, lelki állapotunkat, testi hanyatlásunkat stb., illetően.
Utolsó kommentek