Mickey webnaplója

Elmentek. Előbb Mica és Elvira. Később (ma hajnalban) Zsu, Tomi, Ágoston és Blanka. A levegőben még a hangjuk, a fejünkben még a napok eseményei, a neten a közös karácsonyokon készült képek. Az orrunkban az ünnepre készült ennek és annak az illata, emlékezetünkben az ízük, fejünkben a beszélgetések témái, és a számolatlanul ismétlődő énekek, melyek itt meg ott, majd emitt és amott is felharsantak. Utóbb Zsuzsa nagyon bánta, hogy nem hozott a Gyorgyovich-nóták felvételére alkalmas eszközt magával, mert úgy vélte, hogy legalább tíz olyan érdekes és eredeti dalt hallott, melyet soha máskor és máshol nem. Bágyadt ígéretet tettem neki, miszerint alkalmasint megörökítjük ezeket.
Évával is beszéltünk a franciaországi karácsony eseményeiről. Meg arról, hogy egyedül Matyika van ébren a három gyerek közül, és szenvedélyesen játszik a kapott play station-nel. Elméláztunk azon, hogy a különféle generációk hogyan élik meg az ünnepet.
A szomszédjukban élő 86 éves nő ma megy öregotthonba, hiszen alig lát, így képtelenné vált a magáról való gondoskodásra.
Éva apósa közel a nyolcvanhoz ígérte, hogy átkocsiznak a közös karácsonyra. Várták őket, de nem jöttek (3 idős emberről van szó). Rájuk telefonáltak. Éppen ebédeltek. Közölték, hogy nem érzik olyan jól magukat, hogy elinduljanak. Ekkor Francois kocsival elhozta az apját. Megfáradt emberként ünnepelt velük. Leginkább saját füle zúgását hallja, a többiek beszéde alig érkezik el hozzá, csakúgy, mintha egy söntés alapzaját hallgatná napestig.  
A felnőttek a találkozó-szervezések jegyében töltik az időt. Érzik, hogy mennyire tartoznak egymásnak a látogatással. Ezekre az alkalmakra aztán összehordanak mindenféle jót.
Jut is, marad is.
A gyerekek persze minden időkben ajándékokra várnak. És arra, hogy a ráérő felnőttek ne parancsolgassanak nekik.
Sok történés, sok esemény kavarog a levegőben.
Amit nem sikerül tisztázni helyben, a kölcsönösen megadott „utolérhetőségeken” pótolják. Körözik a neten a készült fotókat, megírják keletkezett benyomásaikat.
Épp ez utóbbit tettem magam is itt és most.