Egy aggódnivalóval kevesebb. A francia ág megérkezett. Kb. 11 óra tájban. A fiúk hamar kidőltek, és lepihentek. Mi kicsit később, ma egy órakor. Közben eligazítottuk a világ sorsát. Bőségesen megvacsoráltunk.
Délután hívott Kati, hogy nemigen valószínű, hogy letalál a Kőhegyről, mert túlterhelte magát. A hátán egy izom sérült. Zsuzsáék telefonkapcsolatban maradtak Éváékkal, s proponálták, hogy álljanak meg Mosonban, egy találkozás idejére. A fiúk álmosságát tekintve, jól döntöttek a vándorok, hogy folytatták útjukat.
Nekem Francois teljesítménye Lindberghét juttatja eszembe. Lezavarni az 1300 km-es etapot az én szememben teljesítmény. Érkezésük is hasonló. A helyi tudósítók a húszas években Párizs környékén fogadták az Amerikából érkező fiatalembert. A reptér tök sötét volt. Az ezüstszínű apró repülőgépből előkeveredett egy szerény külsejű és magatartású fiú. Egy elcsigázott valaki, aki nonstop küszködött az elemekkel és a technikával, mígnem teljesítette a világon elsőként az Atlanti-óceán átrepülését. Kiszállt a gépből és csendesen mosolyogva állta a fotósok és riporterek kérdéseit. A gépen majdnem megfagyott túl az folyamatos terhelés okozta kimerültségen.
Tehát megérkeztek, és egy darab Franciaországot hoztak magukkal sajtokkal, női ruhákkal, különféle élelmiszerekkel.
Persze a laptop is velük utazott. Már ébren a család. A papa kérdezgeti Matyikát valamilyen nyárra kiosztott feladattal kapcsolatban, Timothée a PC-n játszik, és egy deputáció vonult el Mica esküvői anzúgját meggusztálni (magyarul öltönyét megtekinteni, próbálni). Jó esetben magával hozza. Vele tartott Tücsi, Éva, Estelle.
Nem tudom, ma mit terveztek, de javasolnám a Hármashatár-hegyet, a melegebb napokra strandot, mert az itteniek hasonlíthatatlanul tágasabbak parkosabbak, mint francia társaik.
Persze a Margit-sziget is visszatérő program. Estelle-ke még a máltai játszóteret is nagyon szereti, a fiúk inkább a Duna partján szeretnek kószálni. Majd elmondom nekik, hogy a játszótér 9 és 19 óra között van nyitva, a Duna 0-24 óráig.
Nekem a szokásos sétámat valahogy bele kell iktatni a napok rendjébe.
Majd csak sikerül.