Mickey webnaplója

A Koch Sándor (1925–2009) virológus 80. születésnapjára készült Festschrift került a kezembe. Ezt az urat volt szerencsém ismerni. A szerkesztőség közelében, a Sodrás utcában élt hatalmas könyvtárral rendelkező lakásában. Ide gyűjtötte össze a Sodrás-klubnak nevezett kompániát. Sokat sétálgatott az utcában, s köszöngettünk egymásnak. Tudta, hogy ki vagyok, és én is tudni véltem, hogy ki is ő. A pesti és szegedi piaristáknál végezte középiskoláit, majd  az életet és a világot mint olyat nagy tisztelettel emlegető kutató mikrobiológus lett, aki – többek között – legyártotta hazánk számára a gyermekbénulás elleni vakcinát. (Itt említem meg, hogy egykori osztálytársam, Csapó Jóska is ennek a betegségnek az áldozata lett egykoron, talán az ötvenes évek végén, vagy a hatvanasok valamelyikében.)
A mindenkori „káderpolitika” ellene dolgozott Koch Sándornak, mégis – kitűnő képességeinek és szorgos munkájának, kitartásának köszönhetően – nagy értékekkel gazdagította szaktudományát, és mindazokat, akik előadásainak részesei lehettek. Egy időben a II. kerület alpolgármesterének is megválasztották. Élvezetes tanulmányai megtalálhatók a könyvtárakban, és egy részük olvasható az interneten is.
Koch professzor a természetes élet híve volt, aki előnyben részesítette a focit a számítógéppel szemben, és a hógolyózást a konditeremmel szemben. Most ismerkedem művével, mert mától egy kicsit több időm van rá.
Élvezettel olvasom irodalmi kitérőkkel gazdagon fűszerezett előadásainak írásos lenyomatát, és mindenkit buzdítok, hogy vegye a fáradságot, vegye kezébe írásait, szépséges és szellemi csemegékkel meghintett, felszabadító gondolatait.   
Most még a poszt-írást is felfüggesztem, mert szeretnék tőle idézni eredeti mondatokat. Nagyon közel érzem magamhoz gondolatiságát, miközben kellő alázattal be kell vallanom: közelébe se jöhetek az ő kvalitásaihoz, legalábbis azon a szakterületen nem, melyben ő olyannyira otthonosan mozgott.
Most tehát engedjetek hozzá.
Köszönöm.
* * *
Ízelítő a kötetből:
A hangvételéről:
„[a brünni szerzetes]Mendel megfigyeléseit matematikai formulákba öntötte, s a valószínűségszámítás elveit alkalmazva rájött, hogy az öröklődés diszkrét jellegű elemi egységekhez kötődik. Sajnos jóval megelőzte korát, s így felfedezésével a maga idejében inkább Istent szolgálta, mint a tudományt, s elismerésére már csak akkor került sor, amikor örök boldogságához az már semmit sem adhatott hozzá.”
Szellemes okfejtése:
„A sejt nem lehet ’tökéletesen rendezett’, mert ez esetben környezetétől teljesen független kellene legyen, ami önellentmondás, lévén a sejt nyílt rendszer. [De] a sejt nem függhet teljesen a környezetétől, mert akkor nem lehetne saját, specifikus szerkezete, ami ismét önellentmondás lenne. Eszerint a sejt léte – az élet – éppúgy összeegyeztethetetlen a tökéletességgel, mint a ’tökéletes tökéletlenséggel’, azaz az élet (mint minden egyéb reális rendszer) létének alapja a korlátos tökéletlenség.”   
Egy meghatározás:
„Univerzumunk sugárzásból áll, amelyben csekély részben atomos anyag – ’szennyezés’ is van.”
Egy levezetés:  
„E csekély mennyiségű atomos anyag közel 90%-a H, 9%-a He, azaz a két legegyszerűbb atom alakjában van jelen. A magasabb rendszámú atomok mennyisége alig 1%. Még ritkábbak az óriásmolekulák… Az eddig becsülhetően élt és ma élő összes ember tömege kb. 5x10¹⁴g, vagyis az Univerzumból emberré vált anyag nem több, mint 10^-42 rész… szinte felfoghatatlanul kicsi arány… Ez a tény informatikai szempontból igen izgalmas problémát vet fel…. Az egyedi ember, egyetlen és megismételhetetlen példánya egyszerűen felbecsülhetetlen informatikai érték, függetlenül attól, hogy A. Einsteinnek, vagy Tóth XXII. Jánosnak hívják. Itt kell rádöbbenjünk arra, hogy micsoda téboly az emberölés és az embert pusztulnihagyás minden formája… Másfelől az is igaz, hogy az ember puszta elemi anyagainak (C, O, N, H, P, Na, K stb.) értéke még az inflációs árak mellett sem éri el a kb. 50 forintot… Az ember, tehát nyilván nemcsak egy ’híg vizes oldat egy bőrstanicliben’, ahogy …biokémikus humorizált, kissé cinikus formában.”    
„Az ember, ha így nézem, szinte tiszta szellem (némi kényszerű anyagi nyűggel, ha meg úgy nézem, bizony nemegyszer alig jobb, mint az a bizonyos ’szőrtelen majom’.” (Itt a monista és dualista szemléletmód különbségeire utal.)  
Folyt. köv.