Mickey webnaplója

Úgy látszik, ma még posztot kell írnom.
Kell?
Nem tudom.
Lehet, hogy kell.
Ma csavargás helyett bementem a nyóckerbe alkatrészt venni varrógépünkhöz.
Fényképezés helyett néhányat kattogtattam a HÉV-megállóban, és a mozgólépcsőn.
Ma sokat foglalkoztam családunk múltjával, régi emlékek, történetek felidézésével.
Ma kínoztam magam Koch egyik virológiai tanulmányával. (Nagyon szellemesen megírt munka, csak nekem a fele kínai. Ám a maradék tele van számomra nóvummal. Ezért rágom végig rajta magam.) Már adva is a téma.
Néhány gondolatát megint ideidézem, mert nemcsak nekem újdonat újak, mások érdeklődésére is számot tarthatnak.
1. A gyermekét szíve alatt érlelő nő ebben az állapotában se nem önmaga, se nem születendő gyermeke, hanem  egy egészen sajátos „szimbionta” [elválaszthatatlanul együtt élő] élőlény.
2. Anyagcserénket sejtszinten lebonyolító mitokondriumainkról ezt írja: önálló életet élnek bennünk, tehát ők nem mi vagyunk … minden mitokondriumunk közvetlenül a petesejtből származik, semmi köze a spermiumhoz… közvetlenül Éva ősanyánktól származik… Lehet, hogy nem is én vagyok, hanem csak a prokariótáim [ez a prokarióta még a Brencsán orvosi szótárban sincs benne] és vírusaim szimbionta létének feltételeit biztosító ökológiai rendszer?   (Ki kell éreznetek ez utóbbiból a gyilkos humort.)
2. Egy sejt fogékonysága a vírussal szemben azt jelenti, hogy a sejt felszínén olyan molekuláris mintázat (receptor) van, amely komplementer az adott virion felszínén jelen lévő molekuláris mintázattal, kötőhellyel… A receptor függ az életkortól is.
3. A sejthártya a rajta megjelenő mintázatokat (receptorokat) állandóan változtatja, ezzel mintegy letapogatja (screeneli) a környezetét, hogy hordoz-e valamely a számára ’érdekes’ információt. Eközben kialakulhatnak olyan mintázatok is, amelyek az éppen arra kószáló virion számára receptorként működhetnek. (Így kapunk vírusfertőzést.)
Reflexiók más témákra  
– A megy igére több száz magyar szót gyűjtött össze Czakó Gábor. Most nincs előttem a könyve, de Koch Sándor ihletett néhány variációra, s nem tudom, szerepelnek-e már a gyűjteményében: kószál, de még slattyog, ténfereg, ácsorog, poroszkál, sertepertél, lődörög, s még vagy eszembe nem jutó félezer másik is idetartozik. (PS.: Megtaláltam a szószedetet, ezren felül találhatók ezek az igék, és minden itt felsorolt szerepel amott is. De nem találtam benne pl. a lefalcol, a dzsesszel, dzsambázik, bódorog igét. A Czuczor igennagy kincsesbánya a bővítés irányában. Kapásból néhány lelet: böcöléz, böcög, böcörög, csötönyöz, csótolog.) 
– Aki a projekt megmagyarításán fáradozik, annak szíves figyelmébe ajánlom első – általam olvasott –  szabatos megfogalmazását: A projekt meghatározott célok, feladatok és tevékenységek összefüggő rendszere, amelyet előre meghatározott erőforrásokkal, rögzített határidőre kell megvalósítani (és nem projektum, kedves Magyar értelmező kéziszótár.) Na ezt add vissza egy szóval magyarul!
Magam azt vélem, ezt csak huszárvágással lehet elintézni. Helyettesítsük pl. a projekt szóval. Vagy Pléh Csaba módszerét kiterjesztve erre is, mondjuk ezután azt a projekt helyett hogy – tudom is én – biris.
Vagy jelöljük egy kicsit is ráközelítő célkövetés szóval. Vagy… most ti következtek.