„– Hát nem érted, hogy az, amit kiötöltetek, forradalom?
– Igen, forradalom! Miért lenne képtelenség?
– Azért, mert forradalom nem lehet. Mert – ezt nem te, ezt én mondom – a mi forradalmunk volt az utolsó. S többé semmiféle forradalom nem lehetséges. Ezt mindenki tudja...
– Kedvesem: te matematikus vagy. Tehát: nevezd meg nekem az utolsó számot!
– Én... nem értem: miféle utolsó?
– Nos, az utolsót, a legfelsőt, a legnagyobbat.
– Hiszen ez képtelenség. Ha a számok sorozata végtelen, hogyan akarhatsz utolsót?
– Akkor te miféle utolsó forradalmat akarsz?”
Őrület.
Ez az idézet Zamjatyin (1924-ben készült) MI c. regényéből való.
Még néhány év, hogy megjelenjen Szathmári Sándor Kazohiniája,
és sokkal később Orwell 1984-e.
Huxley Szép új világa is csak 1931-ben jelent meg.
Zamjatyin a mintájuk ezeknek. Vagy tudtak róla, vagy csak megelőzte őket.
Különös aktualitást ad az idézetnek, hogy néhány éve vezető politikusaink kb. azt fogalmazták meg, hogy lejárt a forradalmak kora, mely alig több, mint romantikus hőzöngés.
Az idézett párbeszéd zseniális.
2010.11.09. 11:45 emmausz
Zamjatyin: MI
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr265169141
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek