Mickey webnaplója

Leiratkoztam a Facebookról. Megpróbált velem angolul kommunikálni. Nem tudott. Úgy voltam vele, mint Huckleberry Finn apja. „Beszéljen az a tanár úgy mint minden tisztességes, rendes ember – angolul (esetemben magyarul).
Jó a facebook, csak ha valakire ráuszít a gép, mondván, hogy szeretne XY barátjának tudni, XY nem egy esetben vissza szól dörgedelmes hangon, hogy kikéri magának, hogy megjelenítsem bármiféle listán az ő nevét. Megértem, csak azt nem, hogy a fb csapata hogy engedheti meg magának a prókátor szerepet.
Azért maradtak gondjaim. Jó az internet-kapcsolatunk, csak a korábbi rendszerrel nem egészen kompatibilis, ezért átszerelik a rendszert.   Innen adódik, hogy mire kimondom, hogy van internet, éppen elszáll, s mire elszáll, már újra van. Az átállás még kb. két hét a szerelőik szerint.
Jó a fotók internetes rendelési lehetősége, ha működik. De esetünkben nem ez történt. Hibát jelzett, amikor a fotókkal megterheltük a rendszert. Egész korábbi nekikészülésünk odaveszett.
Szoktam mondani: ez a világ nem tökéletes. Ennek számtalan jelével találkozom. Nem is illene hozzá a tökéletesség, hiszen  árnyékvilág.
Minden relatív.
Jó, hogy a péknél előre lehet rendelni nagy mennyiségű pogácsát.
Mondom: három kiló kellene.
Mire ő: az nem nagy mennyiség.
Jó, hogy ma Anna nap van, s QQ-t megköszöntöttem, de a család Annái, Anikói zömmel Nyugaton leledzenek, ahol hírből sem ismerik a névnapozást, se a franciák, se az amerikaiak, se a hollandok.     
Azért Isten éltesse az összes Annákat, akár a Monarchia, akár az azon kívül eső területeken laknak.
Jól elszaladt ez az év. Már több, mint egy hónapja rövidülnek a nappalok. Két héten belül megérkeznek Éváék családostul. Kibővül a család egy időre. Igazából lassan megvehetem utolsó BKV szelvényemet.