Makovecz Imre meghalt.
Makovecz Imre jobblétre szenderült.
Makovecz Imre él. Csak nem látjuk.
Makovecz Imre köztünk van.
Műveiben, melyekről azt mondják: Bármit tervezett, templom lett belőle. És ez többé-kevésbé így is van.
Közöttünk van, de nemcsak a műveiben.
Szelleme itt bolyong megörökített elhangzott előadásai nyomán.
Szelleme úgy hat ránk elkészült alkotásaiban, miként Lechner Ödöné, Kós Károlyé vagy a szintén organikus építészetet folytató Csete Györgyé.
De itt van nyertes és kivitelezetlen templom-tervében is.
Ma megcsodáltam, az ORSZÁGÉPÍTŐ c. folyóirat 2005/1. számában. http://www.orszagepito.hu/szamok/teljes/2005-1.pdf
A Felső-Krisztina templom-tervre a legtömörebben megfogalmazva – grandiózus.
Külső megjelenésében biztosan, a részleteket tekintve nem állíthatom, mert számomra – bevallom – túlságosan is bonyolult első megközelítésre.
Az épülettervről tudni kell, hogy a XII. kerületi önkormányzat kérésére készült, s a bíráló bizottság (Lovas Pál, elnök, Bolberitz Henrik, Kerényi József, Melocco Miklós, Pazár Béla, Reimholz Péter, Dr. Vizi E. Szilveszter, Nagy Ervin, Papházi András) I. díjban részesítette.
Az említett Országépítő c. szakfolyóirat 2005/1. száma elektronikus változatban hozzáférhető bárki számára az interneten. Engem az ott közölt számos tervrajz elbűvölt. Azt gondolom, hogy impozánsabb, mint Gaudí barcelonai temploma, ha szabad egyáltalán ilyen összehasonlításhoz folyamodni. Ha nem szabad, akkor legalább kijelenthető, hogy megjelenésében vetekedik, egy sorban említhető amazzal.
Az ördög – tudom – mindig a részletekben van. Arról lehet vitatkozni, hogy mi van a kárhozottakkal. Egyikünk se képes feldolgozni létük szörnyű mivoltát, és sorsuk változtathatatlanságát. (Makovecz megmintázza őket a templomban az üdvözültekkel együtt.) Talán ez okozott fejtörést az egyháznak.
Talán az, hogy a Hegyvidéken kevés hívő él ahhoz, hogy megtöltse a hatalmas templomot. Talán pénzszűke, vagy az előzőek részben vagy együttvéve lehetetlenítik el a kivitelezést.
Nem hiszem, hogy a pénz előteremtése lehetetlen volna egy világhírű építőművész alkotásának előmozdítására. Gyengébb alkotások is kapnak mecénásokat, vagy ahogy ma mondják szponzorokat. Ha egyes elemei zavaróak volnának, kompromisszumokat kellene kötni a kivitelezőknek az építtetőkkel. Volt már erre példa pl. a makói Hagymaház esetében.
Ha kevés helyben a hívő, nem kell ahhoz különösebb prófétáló tehetség, hogy elképzeljük: hívők és építészek zarándokhelyévé lenne hamarosan a világ legszebb temploma.
Bár Makovecznek ez a hagyatéka jelen formájában is egyedülálló.
Egyedülálló, mert mint valamennyi munkája, ez is az ember méltóságának az formába öntése. A látott templom terve méltó istendicsőítés, méltó az emberhez, mert megjeleníti az emberi méltóságot (az élő Istennek a képmásai vagyunk).
Hiszem, hogy hamar eljön a kivitelezés ideje.
Eljön addig, míg tanítványai képesek az ő szellemében megvalósítani ezt az égbe szökő gyönyörűséget ad maiorem Dei gloriam.
(Nem értek a számmisztikához, de ez a 2222. poszt.)
2011.11.22. 11:28 emmausz
Makovecz Imréről
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr245169518
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek