Mickey webnaplója

Egy dugóhúzóról és egy ollóról
Nemsokára 40 éve annak, hogy megházasodtunk. Kispesten kezdtük közös életünket feleségem nagyanyjánál, ahol először szénnel tüzeltünk. A nagyi pincerekeszében mázsányi szénpor gyűlt össze, ki tudja, hány év alatt. Abban turkálva találtam rá egy dugóhúzóra, mely enyhén rozsdásodva lapult meg a szénporban. Felvittem a földszinten egykor működő kocsmából lekerült üvegnyitó alkalmatosságot. Ránézésre ugyanolyan, mint társai. Szélesen tekereg egy spirálalakú csavar az üveg nyakán megszoruló vaskeret közepén. A hajtókar rá merőleges. A karon található a lelke, egy fémidom, melynek elfordításával megváltozik a dugóhúzó működése. Általa lehet egymásután betekerni a dugóba a húzót, majd átállítás után a forgatást tovább folytatva kitessékelni a parafahengert a palackból. A legalább 60 éves dugóhúzó ma éppúgy működik, mint amikor megálmodta a szerszámot megkonstruáló mérnök. Eddig sose hagyott cserben, minden dugót kiemelt az üvegből. Miközben néhány újabb változata tönkrement a kezeim között. Az egyik egy bicskából nyitható spirális, mely beletörött a dugóba. A dolog pikantériája, hogy ez a bicska egykor az USA-ba emigrált Barankovicsé volt. Tulajdonosa tőle örökölte. Egy másik dugóhúzó – egy távol-keleti remek – kinézetre nagyon emlékeztetett arra, amely máig dolgozik. Egy különbség volt a kettő között. A kínainak a spirálmenete alig szélesebb vágású, mint egy facsavaré. A dugóhúzó így is viselkedett. Kifúrta a parafát, majd kijött belőle. Mondanom se kell, hogy eldobtam.
Egy acélolló is végigkísérte közös életünket. A József krt.-on vettem egy finomacél árukkal foglalkozó maszeknál. A bőrvágó olló kecses darab, ahogy kell, kissé ívben meghajlított igen keskeny vágóélekkel. Kb. 35 év óta működik. Egyszer volt azóta köszörűsnél, aki nagyon megdicsérte, mert kiváló acélból készült. Már újkorában annyira megnyerte tetszésemet, hogy visszamentem a kereskedőhöz, hogy adjon egy másikat is. Adott, de hozzátette, hogy a készítő egyenetlen minőségű alapanyagokkal dolgozik. Egyáltalán nem biztos, hogy ugyanazt a minőséget fogom kapni.
Igaza volt.
Az újabb nagyon gyorsan bebizonyította, hogy semmit sem ér. Régóta nincs már meg. Vettünk persze közben több kisollót, közöttük Fiskars minőségűt is, de állítom, az említett acélollócska mindegyikükön túltesz: Megbízhatóan működik évtizedek óta.
Felteszem, hogy túlél engem, mint Örkény Istvánt a (fém)pöcök. (Vö. Egyperces novellák.)