Az egy valóságról
Egy a valóság, más valóságok nem léteznek, mint ez az egy. Ez viszont misztikus, melynek csak kapargatjuk a héját, s próbáljuk antennáinkkal érzékelni a Végtelent.
Január 25-én született Levente unoka, és akkor kb. ezt jegyeztem fel róla:
„Ma hajnalban Isten népe gyarapodott egy fővel ... császármetszéssel világra jött [Elvira és Mica] kisfia, Levente. Mica jelen volt, s a felsíró fiúcskát a kezébe adták, aki apja nyugtató hangjára lassan elcsendesedett. Együtt volt itt föld és ég, kapcsolatban maradtunk Micával, a Mennyek Urával, akinek kértük a segítségét.”
Ám ma meglepetésként érkezett egy gratuláció, melynek szövege nagyon összecseng az én megfogalmazásommal, csak sokkal éteribb. Az e-mail küldője nem hatalmazott fel nevének közlésére, de szövegét muszáj idemásolnom. Ezt írja a Leventéről készült fotóra reagálva:
„Drága Tücsi, hogy milyen kis tünemények küldetnek az égből – a gyönyörű szó, kifejezés kevés rá. Nem is csoda, hogy a Mennyország oly gyönyörű, ha ilyen szép ajándékok »hullanak« onnan föntről. Szívből gratulálok, és sok egészséget kívánok.”
Engem levett a lábamról ez a képzettársítás.
2012.01.28. 18:41 emmausz
Egy perc misztika
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr765169584
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek