...Karinthy szerint.
Vagy hát sok minden.
Legalábbis a Zsuzsa császár-műtétjének a dátuma, mely elmozgott, közelebb jött a mához.
– Hogy lehet egy még meg se született gyerek születésnapját ide-oda tologatni? – kérdem én.
A telefonértesítés szerint úgy, hogy az orvos húsvéthétfőn szolgálatban lesz. Így az utána következő reggelen nem szabad neki már műteni. Na, ezt megértem.
Így az aneszteziológus (nem tévesztettem el ezt a szószörnyet?) Zsuzsa és a műtő orvos megbeszélték, hogy nagycsütörtökön, tehát április 5-én lát napvilágot újabb emberkénk, Angéla.
Jó hír, hogy a tegnap még keresztben fekvő kis hölgyemény mára meggondolta megát, és „beállt”, ahogy köll. Igaz, hogy tegnap ketten győzködtük Zsuzsával, hogy tegyen így, és legyen olyan szíves (seien Sie so gut) fejjel lefelé elhelyezkedni.
Lám megértette, és ekként cselekedett.
Mivel tegnap nem értem rá éjfélkor befejezni dolgaimat, ma reggel meg hatkor kidobott az ágy, elég álmosan javítgattam* a görög katolikus könyv kéziratát. Mi magyarok a görögkeletit egybe, a görög katolikust kettőbe vesszük, de a szerző kérte, hogy csak azért is maradjon egybeírva, mert ők, görög katolikusok egybeírják. Ettől őszül meg a korrektor. Adva a Magyar Helyesírási Szótár, ehhez illik alkalmazkodnunk. Ám ekkor belép a kettes szabály, miszerint az egyes szakterületek kizárólagos terminus technikusait úgy kell írni, ahogyan a szakterület diktálja. (Vö. pl. postai borítékcímzési minta.)
Esetünkben a nyelvhelyességért felelős nyelvészeknek és a parókusoknak össze kellene dugniuk a fejüket, és megegyezni. Pl. a parókusok kijelenthetnék, hogy leteszik a nagyesküt arra, hogy minden írott anyagukban konok következetességgel egybe fogják írni vallásuk nevét, sic: görögkatolikus. Erről a békesség kedvéért felvesznek egy protokollt, és kölcsönösen szignálják (lecingálják). Ráütik a két cég nagypecsétjét és szent a béke. A nyelvészek meghajolnak az egyház képviselői előtt és punktum. A szótár következő kiadásában egybeírva szerepel a gör.kat. Mint pl. ínség idején a zsíroskenyér.
De ez nincs így.
A nyelvészek úgy tudják, hogy a görögök olyan katolikusok, akik nem római rítusúak, hanem görög rítusúak. Ezért katolikusságuk jelzőjeként alkalmazzák a római, illetve a görög szót. Márpedig a jelzőt és a jelzett szót általában külön írjuk. Kivéve a büdösbankát.
Erre varrjon valaki gombot!
*Lábjegyzet. Megittam hát délután egy újabb kávét, és azóta nem érek rá a könyvet javítgatni, mert a neten újabb kihívás érkezett. Majd talán éjfél felém, mert hiszen a kávé ébren tart.
2012.03.26. 21:16 emmausz
Minden máshogy van.
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr915169655
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek