Mickey webnaplója

Rossz is annak, akinek csak egy számítógépe van. Honnan tudja meg, hogy mi a ludas abban, hogy szerverhiba miatt szünetel-e átmenetileg az internet-szolgáltatás, elromlott a gépe, átverték a tűzfalát, bekapott egy új virnyákot, kicsúszott az érintkező porszívózás miatt, programhiba lépett fel etc.
Ma reggel pl. én így jártam. Internet sehol. Próbálom így, próbálom úgy, sehol semmi. Se Google Chrom, se Firefox, se Internet explorer. Ám a többi gépünk is néma. Nos, akkor kijjebb van a hiba. Megpróbáltam az adaptert ki- és berángatni a konnektorba. Most ez se segített a korábbi eredményes kísérletekkel ellentétben. Ilyenkor marad a várakozás a jó szerencsére, a gyors szakértői beavatkozásra. Nem mondanám, hogy elvonási tüneteim keletkeztek, de ugye a megszokás. Nos, egy óra múlva visszatért a netbe az élet. (Velem ellentétben neki sok élete van.) Így végigböngészhettem az engem érdeklő webhelyeket.
Most értem el oda, hogy megfogalmazhatom mai posztomat. Ha valami eszembe jut, egy cetlire felfirkantom, hogy géphez kerülve el ne felejtsem. Elég sok üres, meg teleírt papírt találtam, és elolvasva őket vittem a szelektív papírgyűjtőnkbe. egy akadt fenn a rostán, de azon meg ez állt: Kikért imádkozzak? Bevallom, nem emlékszem, hogy mit akartam erről a kérdésről írni. Imakérésekkel szoktak papi személyekhez fordulni, meg civilekhez is. II. János Pálnak a magánkápolnájában volt egy nagy gyűjtőedénye, abba dobálta bele a sok-sok szándékot, és együtt emelte az Istenhez a hozzá fordulók kéréseit, hogy legyen meg velük az irgalmas Isten akarata, mert ennél több nem kívánható földi halandónak.
Mivel rendületlenül olvasom Szent Fausztina Naplóját, lehet, hogy azért írtam a fecnire, amit írtam, mert őt is sokan kérték imára. Nemegyszer lelkében érezte, hogy egy haldokló lélek imát kér tőle. Arra is fogékony volt ez az apáca, hogy megérezte, sőt bizton tudta: abbahagyhatja a közbenjárást kérő imát, mert immár meghallgatásra talált, a lélek célba ért.
De ha már Napló: Ma azt olvastam, hogy Fausztina azt kérte egyszer Jézustól, hogy akik azon a napon meghalnak, mind az üdvösségre jussanak. No, erre már Jézus is visszaszólt neki: Ez aztán igen nehéz kérés, de miattad kivételesen megmutatom irgalmam határtalan voltát, és ez egyszer mindenkivel kivételt teszek: nem igazságom szerint ítélem meg, hanem könyörületességem szerint. (Irgalomra az szorul, aki nem érdemli meg. Így hát azt hiszem, hogy mindnyájan.) Én nem halhattam meg még, hiszen mindez 1937-ben történt. Azok viszont végtelenül szerencsések voltak. Nemde?
Mára legyen elég ennyi.