Régóta foglalkoztat, hogy a keresztény vallásoknak köze van a halmazelmélethez. A második bekezdést vetettem képernyőre mise előtt. Érdekes az egybeesés, ugyanis a mai perikópa arról szól, hogy Krisztus az utolsó vacsorán, főpapi imájában említi: „…akik szavukra hinni fognak bennem, legyenek mindnyájan egyek. Amint te, Atyám, bennem vagy s én tebenned, úgy legyenek egyek ők is mibennünk, hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél engem” (Jn 17,21). A prédikáció idevonatkozó kitétele: Krisztus előre látja, hogy az általa alapított egyházban szakadások fognak keletkezni. Ám azt is látja, hogy egyszer létrejön a keresztény vallások közötti egység, mert amiért Krisztus imádkozik, az úgy lesz. Ha nem is mindjárt, majd egykor.
És akkor jöjjön, amit írtam.
Halmazoknak tekinthetem a különféle vallásokat. Mivel Krisztus tanításának teljességét az általános, azaz katolikus tanítás tartalmazza, ezért egy meghatározó nagy körrel lehet ábrázolni. Azok a reformátorok által összehozott hittartalmak, melyek időközben saját elgondolásuk alapján keletkeztek, többé-kevéssé átfedésben vannak ezzel a körrel. Így szemléltetve látszik, hogy egyelőre csak többé-kevésbé áll fenn az egyházak egysége. Ezeket a közös pontokat kellene erősíteni, és visszamenni az egyházszakadásokig. Felül kellene vizsgálni a szakadást előidéző okokat. Kölcsönös vádaskodás helyett kölcsönösen be kellene ismerni azokat az emberi gyengeségeket, melyek a szakadáshoz vezettek. A kölcsönös beismerések kölcsönös megbocsátáshoz vezethetnének. Az általános (katolikus) egyháznak kellene – mint minden krisztusi tanítást tartalmazó közösségnek (halmaznak) – befogadni (visszafogadni) a többi egyházat, mivel az akkori viták okafogyottakká lettek. 
Aki vizuális típus, annak írom: Olyan ma a kereszténység, mint egy krumpli, melyen számos kisebb-nagyobb gumó található. Mindenki ismeri ezeket a rücskös burgonyákat. Nos, itt tartunk ma. Az Isten kegyelméből egykor ez a krumpli ismét szabályos, ovális vagy gömbszerű, de egyetlen gumóvá lesz (vissza a gyökerekhez, vagy ha úgy tetszik a gumóhoz).
Ekkor lesznek (leszünk) mindnyájan egyek. Ebben biztosak lehetünk.