Mindenki maga tudja.
De vajon tudja-e mindenki maga?
Ez egyáltalán nem biztos. Én pl. nem tudom, hogy blogom miért került a vélemény kategóriába. Kerülhetett volna a megírt tartalmak alapján a vallás gyűjtőnév alá, mégsem így lett.
Ez engem nem zavar, de véleményem sokszor és erőteljesen a fenti témájú. Ez így talán jobb is, mert esetleg felkelti a keresők érdeklődését. (Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek.) A keresőkét, akik bizonytalanok a végső kérdések vonatkozásában, és szeretnének valamiképpen elköteleződni az általuk igaznak olvasott ideálok mentén.
Az internet egyebekben is a szórt tartalmú információk cyber-tere. Ezek egyike a lelki történésekről szóló beszámolók sora.
Mindezt azért tisztázom a poszt elején, mert aki olvas engem, tapasztalhatja, hogy megnövekedett a spiritualitás iránti affinitásom, és ez kivetül az általam kidolgozott szösszenetekre is. Így tudom magamat adni. Jól körülhatárolható tematikájú lelkiségi irodalmat olvasok mostanában, így az általam írt posztok egy része is erről szól, miként a mai is.
Tegnap a vonaton elkezdtem, helyesebben folytattam azt a gyakorlatot, amelyet a Mária-jelenések asszonya, a Napba öltözött asszony, a Lélektől átjárt Mária, alias Szeretetláng ajánl: Mentsünk lelkeket a purgatóriumból. A rá való hivatkozással három Ave Maria elmondása „áttesz” egy lelket az örök boldogságba.
Nos, hazafelé robogás közben egy-egy imahármast elmondva utána tettem valamennyinek egy általam megfogalmazott formulát: „Kedves lélek! Érezd jól magadat az örökkévalóságban, ahová a Szeretetláng kegyelme folytán kerültél. Ég Veled!”*
Azt hiszem ez oldotta a visszatérő szövegek mondását és személyessé is tették.
Mondom: visszatérő szövegek.
Igen.
Az állandó imaszövegek elmondása óhatatlanul gépiessé válik, ezért nehéz újra meg újra átélni őket tartalmilag. Gondoljunk csak arra, ki gondolja végig kalapját megbökve és „pot”-ot mormolva, hogy most azt mondja: Isten adjon jó napot!
Nos tehát mindössze annyit remélek, hogy az egyenetlen minőségben elmondott 3-3 Avém egy-egy „könnyebb esetet” átpenderíthetett Mária jóvoltából az örök élet boldogabbik fertályára. Remélem, hogy így esett, és nem az Ég „bosszantását” követtem el „kihagyásaim” alkalmával.
Ígérem, törekszem jelen lenni fohászkodásaim közben, hátha a nehezebb esetekből is átkerül valaki a „jobbik rész”-be.
Lapzárta után érkezett: Délután a Hármashatárhegy mögötti Gercsére mentünk egy 70. szülinapját tartó regnumi barátunkkal az érte mondott misén találkozni. A készült 26 fotó a fotóim 2012.2 albumban megtekinthetők.
*A Szeretetláng Napló végén találtam a hivatalos formára. Az út közben elmondott imahármasok az Üdvöz légy kezdetű imát jelentik. Az Üdvözlégy a második részében fordul elő ez a mondat: „Imádkozzál érettünk, bűnösökért, (s ide jön egy közbevetés) áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre, (majd szokásosan fejeződik be) most és halálunk óráján, Ámen.”
Remélem, az én rögtönzésem is célba ért.
2012.06.03. 14:46 emmausz
Elmondom hát mindenkinek
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr545169737
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek