Elnémulva üldögélek a klaviatúra előtt, próbálok összeszedni valamiféle értelmes mondanivalót, de elég keservesen megy.  Ma kihajtottuk magunkat az asszonnyal.
Mindenki ismeri,
milyen magunk után hagyni egy bérelt nyaralót,
milyen hazacuccolni,
milyen itthon elrendezkedni.
Elég talán annyit említeni, hogy itt tizennyolcan voltunk, s arra is volt beállítva a lakás, ott szintén 10-18 fő között ugrált a létszám.
A számok magukért beszélnek.
A mai nap reggeli híre, hogy Ágostont a helyiek (Aszófő ifik) bevették a csapatukba, másodikak lettek, Gosti lőtt egy gólt. Kapott érmet. Gondolom, dagadó mellel utazott haza.
A mobilkapcsolatok jóvoltából már útközben értesültünk róla, hogy Éváék baj nélkül megérkeztek 10 óra környékén Fr. országba (tegnap este startoltak el). Ígérte, hogy felhív. Várjuk a telefonját (PS.: csakugyan felhívott.)
A mi hazafelé vezető utunk ripsz-ropsz megtörtént. Bp-en ugyan beleszaladtunk egy dugóba, de a sztrádán 130-140-nel tudtunk haladni. Így hát délben megérkeztünk. Még üdvözölhettük Elvirát, s tesóit, akik Leventével együtt utaztak percek múlva Szombathelyre.
Mica dolgoz.
Sokat.
A szigeten.
Szegény.
Nem véletlenül írtam kisbetűvel a szigetet.
Ma ugye szombat van, s keddig nem enyhül a szaharai hőség.
Az üzletközpontnál este hétkor 35 fok volt, és szórt fénnyel tűzött a nap. Ezt a szórt fényt az Afrikából érkező homokos szél juttatja a légkörbe. Mondom Tücsinek, egymás felett két nap van, pontosabban két központot mutat a nap elmosódott képe. Gondolom, a légköri tükröződés okozza.  (Hacsak nincs csakugyan két nap. A meleg utalna rá.)
Holnap még melegebb lesz. 37, majd hétfőn helyenként 40 fok. Keddre 34 fokot ígérnek.
A számok önmagukért beszélnek.
Elkezdtem röhögni (igen röhögni), amikor a kocsihoz vonszoltuk a vásárolt miegymást és magunkat. Nem a cucc volt sok és nehéz. A terhelést az adja, hogy T. elmúlt húsz éves, én meg már – kertelés nélkül kivágom – közelítek a hatvanhathoz.
A számok önmagukért beszélnek.
Gyorsan bevagdostam a fotókat a helyükre. A személytelen - éppen ezért a nagyobb nyilvánosságnak szánt - fotók száma meghaladja a 190-et.
Kb. ugyanennyi családi fotó készült a héten az én gépemmel. És legalább négyen fotóztunk.
Nézem a gépen tárolt digitális fényképek statisztikáját. Kb. 10 000 fotó van a számítógépem albumaiban. Ha valamikor ennyi papírképet készítettem volna, koldusbotra juttatott volna ez az elképesztő tömegű ábrázolat-anyag.
A számok önmagukért beszélnek.
Még az előbb összekészítettem a holnap beveendő orvosságadagokat.
Ez reggel öt, délben három, este hét pirula. Ezenkívül este Elocomot, reggel kétféle kenőcsöt kap az ekcémám.
A számok magukért beszélnek.
Egy pillantás a saját statisztikámra.
Három napja csendes jubileumot ült a blogom. Nem tudtam róla, de akkor írtam meg a 2500. posztot (A nyaralás logisztikája). Utólag veszem a lapot, hogy erre a 2500. posztra érkezett egy e-mail. KM írja: Nagyon jól írsz!:-) No comment. Mindenesetre nagyon jól esett.
Most mondjam azt, hogy ez a 2500-as szám is önmagáért beszél?