Ma két téma kínálkozik kidolgozásra:
Az egyik egy közös blog, melynek mai penzumcíme: Alternatív haza.
A másik a word-ből kínálkozott: Zs. szorgalmasan lejegyezte Gostika eredeti mondásait, nevezzük gyerekszájnak, és jót mulattam rajtuk ma is. Most maradjunk csak az utóbbinál.
Annál kényelmesebb sincs, minthogy ezekből mazsolázzak. Zsuzsát pedig kérem, ha ellenére volna, jelezzen vissza, és akkor törlöm a poszt vonatkozó részét.
A) Gosti 21 hónapos korából
1. Szombaton havazott. Levittük sétálni őt, és közben megbeszéltük T.-val, hogy majd hétfőn elmegy a Tescóba szánkót venni. Vasárnap reggeli közben Gosti egyszer csak ujját felemelve azt mondja az apjának (lassan és tagoltan, hogy ő is megértse):
– Holnap veszel szánkót, megértetted?
– Holnap veszel szánkót, megértetted?
2. Finom figyelmeztetés
– Nem panaszkodik a papa, eszik a papa.
Míg én KRESZ-tanfolyamon voltam, férjem volt otthon a kisfiunkkal. Vacsoránál aztán elkezdi mesélni, hogy jó volt ugyan a gyerek, csak folyton akart valamit, és ezért nem tudott haladni a saját munkájával. Mire a kisfiam, fel sem nézve a tányérjából, odaszól:
3. Találós kérdései
Ez milyen Ó? Hajszárító.
Ez milyen Föl? Tejföl.
Ez milyen Dír? Radír.
Ez milyen Tikum? Antibiotikum.
Ez milyen Vonat? Kakukkfűkivonat.
Miközben megnézték a nagyival a tűzhelyen, hogy melegszik-e már az étel, kitalál erre is egy kérdést: Ez milyen Szike? Melegszik-e?!
– a globetrotter-ekhez képest úgy érzem magamat, mint a tanyasi, aki csak az adózás miatt ment be a legközelebbi faluba, különben világéletében a tanyán töltötte életét;
– Tamási Árontól közhellyé lett: Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne;
– Sweet home;
– a pánikbetegség tünete: hazafelé jönni felüdítő, elmenni alig;
– saját élményeim idegen földeken;
– kint tartózkodás: állapot vagy fűszere az itthonlétnek;
– „Hol van kolbászból a kerítés?”;
– Poliglottok és egynyelvűek;
– vendégségben itt, ott;
– Apósom szerint nem nagy bőrönd kell a kényelmes utazáshoz, hanem teli pénztárca;
– Az idegen nyelvű feliratok, mint megfejtésre váró enigmák… VEB, GmBH és társaik;
– Társalgás külföldi vendégekkel.
– Ha tudod, hogy a német hogy mondja a susulyka gombát, akkor kihúzhatod magadat.
– Ha tudod, hogy a francia cricrije tücsök-e vagy kabóca, akkor már értesz valamit belőlük.
No, majd egyszer.
Addig elmondom százszor szajkózott nyavalygásomat. Ha kilépek a házból vinnem kell(ene) a kamerámat. Tegnap a Duna-parton az újpesti vízmű fehéren izzó épülete világító fák környezetéből magasodott elő, mert sötét felhők játszottak az égen erős kontrasztban a nyugodni készülő napfénytől megfürdetve a fákat és a műtárgyakat. Sose fogom többé ugyanezt a látványt szemlélhetni, s dokumentálás nélkül ti sem fogjátok látni. Egyedülálló látványban volt részünk Levi sétáltatása közben. Pl. sötét felhőkben ezüstként fel-felvillanó sirályokat. Ott csakugyan ezüstsirályoknak hatottak.
Bocs. Többet jó leszek.
Nála nem miért-, hanem milyen-korszakról beszélhetünk. Ez milyen autó? Ez milyen ház, stb. Van, amikor találós kérdést tesz föl, egy adott tárgyra kérdezve, s aztán örömmel megválaszolja nekünk, ha nem tudjuk a választ:
Ez milyen Föl? Tejföl.
Ez milyen Dír? Radír.
Ez milyen Tikum? Antibiotikum.
Ez milyen Vonat? Kakukkfűkivonat.
Miközben megnézték a nagyival a tűzhelyen, hogy melegszik-e már az étel, kitalál erre is egy kérdést: Ez milyen Szike? Melegszik-e?!
B) Közös témánkról megint csak regényt lehetne írni. Elhatároztam, hogy ezúttal nem leszek az első, aki kidolgozza a témát. Ezért csak franciabekezdésekben némi ötletcsírákat vetek ma ide:
– Tamási Árontól közhellyé lett: Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne;
– Sweet home;
– a pánikbetegség tünete: hazafelé jönni felüdítő, elmenni alig;
– saját élményeim idegen földeken;
– kint tartózkodás: állapot vagy fűszere az itthonlétnek;
– „Hol van kolbászból a kerítés?”;
– Poliglottok és egynyelvűek;
– vendégségben itt, ott;
– Apósom szerint nem nagy bőrönd kell a kényelmes utazáshoz, hanem teli pénztárca;
– Az idegen nyelvű feliratok, mint megfejtésre váró enigmák… VEB, GmBH és társaik;
– Társalgás külföldi vendégekkel.
– Ha tudod, hogy a német hogy mondja a susulyka gombát, akkor kihúzhatod magadat.
– Ha tudod, hogy a francia cricrije tücsök-e vagy kabóca, akkor már értesz valamit belőlük.
No, majd egyszer.
Addig elmondom százszor szajkózott nyavalygásomat. Ha kilépek a házból vinnem kell(ene) a kamerámat. Tegnap a Duna-parton az újpesti vízmű fehéren izzó épülete világító fák környezetéből magasodott elő, mert sötét felhők játszottak az égen erős kontrasztban a nyugodni készülő napfénytől megfürdetve a fákat és a műtárgyakat. Sose fogom többé ugyanezt a látványt szemlélhetni, s dokumentálás nélkül ti sem fogjátok látni. Egyedülálló látványban volt részünk Levi sétáltatása közben. Pl. sötét felhőkben ezüstként fel-felvillanó sirályokat. Ott csakugyan ezüstsirályoknak hatottak.
Bocs. Többet jó leszek.
Utolsó kommentek