Mickey webnaplója

Kata lányt látogattuk T. és én. Tegnap a Szt. János-kórházban az orrát birizgálták. Nem igazán tudtam, hogy mit találnak. Mára kiderült. Egy polip gyötörte jobbára. Ettől szabadították meg. Ma már humoránál volt. T. éppen mobilozott, és telefonba mondta, hogy K. orrában a tamponjával úgy néz ki, mint egy kismalac. Nem, mondtam én, törékeny, mint egy kis madár. Erre Kati: „Szárnyat igéz a malacnak”. 
Ő nyert.
Mondom, meg kellene tréfálni őt, hogy jobb kedve legyen. Neki az orra van bedugva tamponnal, s úgy kellene meglátogatni, hogy nekem meg a füleimből lógjanak ki tamponok.
Hát nem egészen így lett, mindenesetre kölcsönadott két gézcsomót, s T. lemobilozta duónkat az orr-, ill. fülkiegészítőkkel. Ráfértünk ketten egy képre.
Állapota azt sejteti, hogy holnap hazaengedik. Hogy mikor? Ki tudná azt megmondani. A vizit után. Annak meg akkor van vége, ha végeztek. De közben jöhet egy sürgős eset, stb., stb.  
A külső parkoló tarifája 320/h. Van bent a kórházban is parkolási lehetőség, vagy a csuda tudja. Majd holnap megkeresem a Diósárok utcai VII-es kaput.
Adásunkat megszakította egy hivatalos felkérés lektorálásra. Ez most már hetente így van.
Közben órák teltek el.  
Mielőtt zárom a posztomat, még megemlítem, hogy az ELMŰ valamiféle pályázatára minden árammal kapcsolatos érdekességgel lehet(ett) pályázni. Tegnap saját kitalációmat elküldtem nekik. „Óriásplakát hirdeti: »Ha áram van, minden van.« Nem igaz – így én. Pl. áramszünet egyáltalán nincs.” Hát ez marha jó, írták vissza, de már lezárult a határidő.
Nem számít. Csak a poén kedvéért küldtem el – válaszoltam.  
Jut eszembe, kellene egy automata, amely elgondolja, megfogalmazza és le is írja a napi penzumot. Úgy hívnám, hogy posztomata.