Mickey webnaplója

Nagyjából még egy műszakom ráment az elvileg kijavított kötet korrigálására. Mint írtam volt, a google-kereső segítségéhez folyamodtam olyan pikáns kérdések tisztázására, mint pl. egy neves, pakisztáni közéleti személyiség nevének az írásmódjára. Történetesen jól szerepel a kéziratban. Hogy ezután te is jól írd, ideírom helyesen: Somchai Pinyopornpanich, igen, pontosan ez a neve.
Nem úgy a holland liberálisé, aki imigyen neveztetik: Sophia in’t Veld. Még szerencse, hogy nem kell a nevek ejtését zárójelben a nevek mögé biggyeszteni.
Az SVT egyik tévéadásának a címe helyesen: Uppdrag Granskning. Csak hogy ezt is tudd.
A könyvben szerepel egy medve is, mely Szent Korbinián teherhordó állata lett.
Várj, lapozok.
Edmund Farhat nuncius Edmondnak írja a nevét. Így írja és kész.
Értem én. Hiszen Brecht is valamiért Bertoltnak jegyzi a nevét, amit a többi halandó Bertoldnak gondol és ír.
Más.
A helyesírási szótár nem ismeri a muszlim szót, csak a mozlimot. Én viszont azt is tudom, hogy a mozlimok visszautasítják, ha valaki mohamedánnak hívja őket, muzulmánokat.
Igazán nem akarlak zaklatni, de lengyelből ennyit illik tudni, hogy a Tygodnik Powszechny hetilap címe így helyes, miként az ITAR-TASZSZ írásmódja azért két sz, mert mozaikszó.
Tudtad, hogy Párizsban van a Dali Boubakeur-mecset?
Vagy hogy Leonella Sgorbatit Mogadishuban gyilkolták meg? (Leonella a hitéért halt meg. Olasz és keresztény volt.)
Órákat töltöttem ezekkel a kuriozitásokkal. Látható módon nem hoztam ide angol, francia, német spanyol neveket, noha azok is tudnak cifrák lenni. Nem idézem meg a legkülönfélébb latin elnevezésű pápai motu propriókat sem.
Jut eszembe: a dikasztérium szót így írjuk. De mit is jelent? Muszáj a lexikonhoz folyamodnom:  „A római kúria kongregációinak osztálya.”
Az már igazán rutin, hogy a „nyelőcsőmetszést” nálunk gégemetszésnek nevezik.
Sokáig folytathatnám még a sort, de nem teszem.   
Azt akartam csak igazolni kellő nagyvonalúsággal, hogy a katolikusoké világvallás. Hol támogatják, hol támadják a négy égtáj politikusai, szakemberei, a különféle felekezetekhez tartozó notabilitások, a nemzetközi média, a hátterükben meghúzódó és kellőképpen láthatatlan érdekcsoportok ízlését kiszolgáló manővereikkel.
A csúcs (ezt is a könyvben olvastam), hogy az egyháznak komolyan ajánlják: alkalmazzon jobb marketinget. Ma már széles körben dolgoznak ugyanis ún. spin-doktorok (olyan kommunikációs szakemberek, akiknek a feladata, hogy egy hír negatív tartalma pozitív formában jelenjen meg).
Csakhogy az egyház Krisztus-teste, és maga a Mester sem tekergette a szavakat se pozonegatív, se negopozitív irányban, hanem azt tanította: „Beszédetek legyen: igen, igen; nem, nem. Ami ezt meghaladja, az a gonosztól van.” (Mt 5,37)
Úgy látszik, ehhez tartjuk magunkat, s nem falazzuk a köntört. Miket beszélek?
Nem köntörfalazunk.